Ez a mozgásforma nemcsak a testet erősíti, hanem az elmét is formálja. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a jóga javíthatja a mentális egészséget, csökkentheti a stresszt és segíthet a trauma feldolgozásában. A rendszeres gyakorlás megváltoztathatja az agy szerkezetét, növelheti a tudatosságot és az érzelmi stabilitást. Vajon ez az ősi mozgásforma lehet a kulcs a hosszú távú testi és lelki egyensúlyhoz?
A jóga gyakorlása több mint kétezer évre, az ókori Indiába nyúlik vissza. Ma számos különböző típusa létezik a meditatív yin jógától a dinamikus vinyasáig, de valamennyi a test és az elme kapcsolatára összpontosít a mozgás, a meditáció és a légzőgyakorlatok révén. Eközben egyre több bizonyíték utal arra, hogy a jógának nemcsak fizikai előnyei vannak, de a mentális egészségre is jótékony hatással lehet. Egyes kutatók még azt is rebesgetik hogy ígéretes módszer lehet a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteinek enyhítésére - írja az origo.hu.
A jóga fizikai előnyeit széles körben kutatták és kutatják. Tanulmányok kimutatták, hogy
- fejleszti az erőt,
- a rugalmasságot
- és a kardiovaszkuláris állóképességet,
- javítja a kitartást és a mozgékonyságot.
Segíthet a sérülések megelőzésében, valamint javítja a teljesítményt más sportokban. Nem csoda, hogy világszínvonalú labdarúgók, amerikai futballisták és kosárlabdázók is esküsznek rá.
A jóga jótékony hatása
Közben egyre több kutatás bizonyítja, hogy a jógának jótékony hatása lehet számos egészségügyi probléma esetén is. Epilepsziás betegeknél például jelentősen csökkentheti, vagy akár teljesen meg is előzheti a rohamok számát. Alkalmazzák a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére, a krónikus fájdalom enyhítésére és a stroke rehabilitációjára. Sőt, egyes tanulmányok szerint a fizioterápiánál is hatékonyabb lehet a sclerosis multiplexben szenvedők életminőségének javításában.
A jóga segíthet abban, hogy egészségesebb életet éljünk és hosszabb ideig megőrizzük vitalitásunkat. Bizonyítottan megváltoztatja az agy szerkezetét: a jóga gyakorlása ugyanis pozitívan befolyásolja az olyan agyterületeket, mint a hippocampus, az amigdala, a prefrontális kéreg, a cinguláris kéreg és az introspekcióért és önreflexióért felelős alapértelmezett mód hálózat. Ennek köszönhetően akár az életkorral összefüggő és neurodegeneratív hanyatlások megelőzésére is alkalmas lehet
– mondta Claudia Metzler-Baddeley, a Cardiffi Egyetem Agykutató Központjának kognitív idegtudósa a BBC online portáljának.
A szakember kutatásai az öregedés és a neurodegeneráció kognitív és neurális mechanizmusaira összpontosítanak. Úgy gondolja, hogy a gyulladás felgyorsítja az öregedést, amelyet krónikus stressz is okozhat. A stresszhormonok, például a kortizol ugyanis gyulladást váltanak ki, ami növeli a vérnyomást. Ezek pedig mind az egészségtelen öregedés kockázati tényezőit jelentik.
A meditáció és a tudatos jelenlét a jóga szerves része, ami változásokat idézhet elő az agyi hálózatokban, amelyek fontosak az öntudat, a metakogníció és a stresszre adott érzelmi válaszok szabályozása szempontjából
– magyarázta Claudia Metzler-Baddeley.
A kutatások kimutatták, hogy a jóga növeli az agy gamma-amino-vajsav (GABA) szintjét, amely lassítja az agyi aktivitást és segít csökkenteni a szorongást. Egy 12 hetes jógatanfolyam után a résztvevőknél kimutathatóan megnőtt a GABA szintje, amely a hangulat javulásával és a szorongás csökkenésével járt együtt.
A jóga ráadásul csökkenti a krónikus stressz hatására keletkező, gyulladásos fehérjék (citokinek) termelődését, amelyek hosszú távon növelik a daganatos betegségek, az öregedés felgyorsulásának és a depresszió kialakulásának kockázatát.
Bár további kutatásokra van szükség, a jóga hatása egyértelműen figyelemre méltó, ugyanis képes átalakítani az egész test-elme rendszert. Talán ezért gyakorolják már több ezer éve.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
