Főként lassan lezáruló szőlőtermesztési idény tanulságait beszélték meg azon a szakmai találkozón, melyet a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesülete szervezett. A találkozónak a Beregardó központjában lévő Perényi Kultúrkúria adott otthont.
Azt senki nem láthatta előre, hogy a csaknem három hónapon át tartó nyári aszály után egy rendkívül csapadékos szeptember következik, hangzott el a fórumon, így a szőlő növényvédelmében rés keletkezett, melyet a bogyók rothadását előidéző gombák ki is használtak. A mostani, hirtelen változó időjárási körülmények közepette kiderült, hogy igazából melyek a rothadásra nagyon vagy kevésbé érzékeny szőlőfajták. Ennek megfelelően lehet majd megtervezni az új telepítéseket. Hogy a betegségekkel szembeni ellenállóság kapcsán két végletet is megemlítsünk: míg a Cserszegi fűszeres szinte valamennyi bogyóját egészségesen lehetett leszüretelni, addig a Hárslevelű hatalmas fürtjeinek jelentős része lerohadt. Természetesen a találkozón felmerült az a kérdés is, hogy a párás idő hatására miért nem indult be a bogyókon a nemes rothadás, ami az aszúképződést idézi elő. A magyarázat egyszerű: a bogyók aszúsodása akkor történik, amikor a bennük levő cukortartalom eléri a 19-20 fokot. Szeptember elején, az idei esős évszak beköszöntével viszont még nem tartottunk itt.
Az egyesület tagjai a továbbiakban azt vitatták meg, hogy az új körülmények – elsősorban a háborús helyzet miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés és az ezzel járó alacsonyabb bevételek miatt – miként kell az új szőlők telepítését újragondolni. Abban valamennyien egyetértettek, hogy kisebb volumennel számolva a táblák bővítéséről semmiképpen sem szabad lemondani.
Az Olaszrizling bőven termő, nagyszerű, harmonikus borokat adó szőlőfajta. Népszerűsége a Kárpát-medencében évszázadok óta ezért is töretlen, hangsúlyozta előadásában Sass Krisztián, a kígyósi Sass családi pincészet szakmai irányítója. A borászok-szőlészek azért is szeretik, mert úgynevezett terroár tükröző fajta, tehát a borban, annak ízvilágában maximálisan megjelennek a termőhely sajátosságai. Más jellegű bort kapunk például egy vulkanikus hegyláncon termett Olaszrizlingből, s másat egy agyagos talajon növő társáról. Mindez a Felvidékről, Csopakról, a Badacsonyból, a Somló-hegyről hozott minták kóstolása során egyértelmű bizonyítást nyert. A továbbiakban az is bebizonyosodott, hogy a Történelmi Beregszászi Borvidéken termett Olaszrizling – ha azt kellő szaktudással dolgozták fel, a Kárpát-medence legjobbjaival is felveszi a versenyt.
Merre tovább, kárpátaljai szőlészek-borászok? A kérdésre a választ a sorstársak nevében Nagy László beregszászi termelő a következőképpen fogalmazta meg: mindenképpen a minőségre kell törekedni, nincs más út, s az a szerencsés helyzet, amikor a szőlész-borász olyan nagyságú termőterülettel rendelkezik, amelyen maga képes előállítani a szükséges szőlőmennyiséget.
A találkozón sokak számára az újdonság erejével hatott a fajtapoharak bemutatása. Hogy miről is van szó tulajdonképpen? Az erre szakosodott üvegpoharakat készítő vállalatok immáron nem csupán pezsgős, konyakos, pálinkás (tulipán formájú), fehér- illetve vörösborok kóstolására alkalmas poharakat állítanak elő, hanem fajtapoharakat is, amelyek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy kóstoláskor a borok aroma- és ízvilága a legjobban kiteljesedik. Magyarországon már kapható Furmint, Ottonel muskotály, Cabernet sauvignon, Sauvignon Blanc stb. fajtapohár. Mondanunk sem kell, hogy egy ilyen fajtapohár a hagyományos borospoharaknak a többszörösébe kerül.
Az alkalom végén Markó Veronika citerakísérettel bordalokból adott elő egy csokorra valót.
A rendezvényt Bethlen Gábor Alap támogatta.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
