Egyelőre nem szavaz a horvát parlament a NATO Ukrajnát támogató missziójáról

MTI

 / Közélet

Egyelőre nem szavaz a horvát parlament a NATO Ukrajnát támogató missziójáról, mert ebben a pillanatban nincs meg hozzá a kétharmados többség - jelentette ki Gordan Jandrokovic házelnök csütörtökön.

"Újfent elutasítom mindazokat a hazugságokat és manipulációkat, amelyek az elmúlt napokban elhangzottak, és azokat a kormány elleni vádakat, miszerint a kabinet horvát katonákat akar küldeni Ukrajnába, hogy belevonja Horvátországot egy Oroszország elleni háborúba"

- mondta Jandrokovic.

Hozzátette: a horvát parlament pénteki ülésén - kétharmados többség hiányában - nem szavaz a horvát a fegyveres erők tagjainak részvételéről a NATO missziókban, mint ahogy arról sem, hogy két tiszt részt vegyen a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU) Németországban.

Folytatódnak az egyeztetések, amelyekkel olyan feltételeket kívánnak teremteni, amelyekben a kételkedő ellenzéki képviselők további tájékoztatást kaphatnak - hangsúlyozta.

Zoran Milanovic államfő sem a múlt héten, sem ezen a héten nem engedélyezte Tihomir Kundid vezérkari főnök részvételét a parlament védelmi bizottságának ülésén, amelyen horvát katonák részvételét vitatták volna meg a NATO Ukrajnát támogató missziójában.

Milanovic úgy értékelte: a vezérkari főnököt arra kényszeríteni, hogy részt vegyen egy nyilvános ülésen, ahol nem beszélhet a birtokában lévő minősített információkról, "gátlástalan kísérlet a nyilvánosság megtévesztésére és a horvát hadsereg manipulálására".

"Amíg a kormány és kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) visszaél a hadsereggel, hogy tényeket manipuláljon és politikai folyamatokba vonja be, addig ellenezni fogom, nem csak a horvát katonaság, hanem elsősorban a horvát alkotmány és demokratikus rend védelmében"

- húzta alá.

A horvát elnök korábban nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába. Ezt azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök - és egyben valamennyi horvát állami intézmény - feladata megvédeni Horvátországot a háborútól, és meghozni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsák az országot a háborús konfliktusoktól.

Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ő ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg - hangoztatta korábban Milanovic, hozzátéve, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziók esetében.

A horvát alkotmány szerint a hadsereg nemzetközi missziókban való részvételéről szóló határozatokat a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök - a hadsereg főparancsnoka - előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést. A kormány ennek ellenére megszavazta és a parlament elé küldte szavazásra a határozatot. A 13 határozatból 12-höz nem kell kétharmados többség, de a kormány úgy döntött, csomagban akarja elfogadtatni őket.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön azt mondta: Milanovic "hazugságokkal és félretájékoztatással" igyekszik összezavarni a közvéleményt, s ezeket az ellenzéki pártok is átvették. A parlamentnek és a horvát közvéleménynek ezért egyértelműen több időre van szüksége ahhoz, hogy megértse, miről van szó pontosan.

A NSATU körül kialakult helyzetet precedensértékűnek minősítette, amelyhez hasonlót szerinte Horvátország még nem tapasztalt. "Milanovic visszaél a hatalmával, annak érdekében, hogy olyan politikát folytasson, amely nem szolgálja Horvátország nemzeti érdekeit" - mondta.

Megismételte korábbi kijelentését is, miszerint csak arról van szó, hogy két tisztet küldenének a németországi, wiesbadeni amerikai katonai bázisra. Ez a NATO-misszió koordinálná a katonai felszerelések Ukrajnába szállításának támogatását és a kiképzési tevékenységeket, amelyeket szövetségesek és kiválasztott partnerek hajtanának végre - magyarázta a kormányfő.


 


Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira: 
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram

Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.


Hirdetés
Címlapról ajánljuk

Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.

Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.

Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.

A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.

Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.

A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.

A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.

Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.