Lengyelország a második világháború során elrabolt hét műtárgy visszaadását kéri Oroszországtól - jelentette be Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter szerdán Varsóban, közölte az MTI.
A kormányfőhelyettes Az üres képkeretek elnevezésű, a háború során a lengyel gyűjteményekből a németek és a szovjetek által elvitt műkincsekre emlékeztető kampány megnyitóján számolt be a Moszkvával szemben emelt újabb visszaszolgáltatási követelményekről.
A varsói Wilanów kastélymúzeumban rendezett sajtóértekezleten Glinski elmondta:
a világháború idején a megszállt Lengyelországból az akkori Szovjetunióba több százezer műtárgyat vihettek el.
Az orosz múzeumi gyűjtemények és levéltárak elérhetetlensége miatt viszont nehezen meghatározható, hány lengyel műkincs található ma Oroszország területén - tette hozzá.
Megerősítette:
Lengyelország eddig diplomáciai úton több mint tízezer műtárgyra vonatkozó 20 visszaszolgáltatási kérelmet továbbított Moszkvának, az orosz kormány viszont eddig egyet sem bírált el.
A hét műtárgyat, nagyrészt vallási tárgyú, régi olasz mesterek műhelyeiből származó festményeket, amelyet most követelnek vissza, a moszkvai Állami Puskin Képzőművészeti Múzeumban azonosították
- közölte Glinski.
Aláhúzta: a nemzetközi joggal összhangban Oroszországnak kötelessége visszaszolgáltatni a háború során elrabolt műkincseket, ezek az ügyek nem évülnek el.
Glinski felidézte:
Lengyelország 1939. szeptember 1-jei megtámadása után a németek az egyházi, a magán- és közgyűjtemények "megtervezett és szisztematikus fosztogatását hajtották végre", az 1939. szeptember 17-ei szovjet megtámadást követően viszont úgynevezett trófeagyűjtők is bevonultak Lengyelországba.
Ezek szovjet műértőkből álltak, "pontosabban szólva tolvajokból, akik műalkotások rablásával foglalkoztak"
- jelentette ki a politikus.
Az üres képkeretek nevű kampányról a kormányfőhelyettes elmondta: Lengyelország a második világháború során a legnagyobb károkat szenvedett az összes érintett ország közül, mégpedig a kultúra és a szépművészet terén is.
"Sok lengyel múzeumban mindmáig üres keretek találhatók, amelyek a háborús veszteségeinket jelképezik"
- tette hozzá.
Bejelentette: a kampány során a veszteségekre emlékeztető táblákat helyeznek el tizenkét lengyelországi múzeumban.
A második világháború utáni becslések szerint
a lengyel gyűjteményekből az állomány több mint fele, megközelítőleg 516 ezer műtárgy tűnt el, ezek egy része megsemmisült. Kizárólag a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkról szóló, szeptember 1-én bemutatott lengyel parlamenti bizottsági jelentésben 19,3 milliárd zloty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit.
Lengyelország 2015 óta több mint ötszáz, a második világháborúban eltűnt műtárgyat nyert vissza. A Glinski irányította tárca által összeállított, folyamatosan bővülő adatbázisban jelenleg mintegy 63 ezer keresett, a háború idején eltűnt műtárgy szerepel.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
