A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett.
A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába - írja az origo.hu.
A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket.
A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a 9. századból származó csontokat vizsgált meg, amelyek a derbysi Heath Wood régészeti lelőhely sírhalmaiból kerültek elő.
A sírokban együtt eltemetett, elhamvasztott állati és emberi maradványokat találtak. Az állatoknak különleges szerepük lehetett, erre utal, hogy együtt hamvasztották el őket az emberekkel - magyarázta Löffelmann.
Inkább tartották őket kedvtelésből, mint csupán gazdasági célokból - fűzte hozzá a kutató, elárulva, hogy meghatónak találta ezt a kötődést, és a bizonyítékok alapján úgy tűnik, korábban alábecsülték, mennyire fontosak voltak az állatok a vikingek életében. A lovak és kutyák több hétig hajóztak a vikingekkel az Északi-tengeren. Akkoriban még kisebbek voltak a lovak, ami fontos szempont lehetett a hely szűke miatt, de az út azért így is nedves és kényelmetlen volt - mesélte.
Az ásatások társigazgatója, Julian Richards a Yorki Egyetemről hangsúlyozta, hogy a feltáráson talált maradványok szolgáltatják az első tudományos bizonyítékot arra, hogy a viking harcosok lovakat szállítottak Angliába. A kutatók a csontok elemzéséből állapították meg, hogy az állatok Skandináviából érkeztek.
Az északi mitológia és a 13. századi sagák szintén megerősítik, hogy az állatok fontos szerepet töltöttek be a vikingek életében.
Az ásatáson sertéscsontot is találtak, de a kutatók szerint az nem élő állatból származhatott, hanem inkább egy játékból, esetleg valamilyen jelkép lehetett, amelyet Skandináviából hoztak magukkal.
A kutatási eredményeket a Plos One tudományos folyóiratban publikálták.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
