Rendkívül ősi jel érkezett a Földre a világűrből. A kutatók szerint egy szupernóva fénye volt ez, amely akkor indult útnak, amikor az univerzum még szinte újszülöttnek számított.
A szupernóva körülbelül 13 milliárd évvel ezelőtt robbant fel, és most új betekintést ad az első csillagok és galaxisok korába - írja a Focus.de.
A szupernóva-robbanás: tíz másodperces jel, 13 milliárd fényév távolságból
A csillagrobbanásból származó gamma-felvillanás nagyjából tíz másodpercig tartott. Ez az idő azonban csalóka. Az univerzum tágulása miatt a jel „széthúzódott”, ezért a hatása hónapokig megfigyelhető volt - írja az origo.hu.
A fény abból az időből származik, amikor a világegyetem még csak 730 millió éves volt.
Ez kozmikus léptékben szinte a kezdetnek számít.
Műhold riasztotta a tudósokat
A jelet eredetileg 2025. március 14-én észlelte a francia–kínai SVOM műhold. A gamma-felvillanás a GRB 250314A jelölést kapta. Néhány órán belül a NASA Swift Observatory műszere is megtalálta a forrást. Más földi és űrtávcsövek is megerősítették, hogy rendkívül távoli eseményről van szó.
A James Webb erősítette meg a felfedezést
A részletes elemzéshez a James Webb Űrteleszkóp adatait használták. Ez a távcső volt az egyetlen, amely egyértelműen igazolni tudta, hogy a jel valóban egy szupernóva robbanásából származik. A kutatók szerint most először sikerült ilyen korai időszakból származó egyedi csillagot közvetlenül azonosítani.
Meglepően „modern” szupernóva
Az eredmények tartogattak még egy meglepetést: az ősi szupernóva sokban hasonlít a ma ismert csillagrobbanásokra. Ez arra utal, hogy a bonyolult csillagfejlődési folyamatok már nagyon korán megjelenhettek. A felfedezés miatt több korábbi elképzelést is újra kell gondolni az univerzum fejlődéséről.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
