Egy friss tanulmány szerint vészesen zsugorodik az óceánok azon rétege, ahová a napfény még képes behatolni, és amelytől a tengeri élővilág túlnyomó része függ. Az óceánok elsötétedése az elmúlt húsz év során a világ vizeinek több mint egyötödét érintette, ez pedig egyre nagyobb veszélybe sodorja a fénytől függő fajokat.
Az óceánok elsötétedése által okozott jelenség mértékét most először számszerűsítette Thomas Davies, a Plymouthi Egyetem tengerbiológusa és Tim Smyth, az Exeteri Egyetem tengeri biogeokémikusa. A kutatók rámutattak, hogy bár a folyamat már évek óta zajlik, eddig senki sem határozta meg pontosan, mekkora a probléma valós kiterjedése - írja az origo.hu.
Több kutatás szerint az óceán felszíne az elmúlt húsz évben megváltoztatta a színét, és ennek oka a planktonközösség átalakulása lehet
– mondta Davies.
„Eredményeink igazolják, hogy ezek a változások nagyobb területeket érintő sötétedést idéznek elő, emiatt csökken azoknak az óceáni régióknak a kiterjedése, ahol a napfényre és a Holdról visszaverődő fényre támaszkodó élőlények fennmaradhatnak és szaporodhatnak” – tette hozzá.
Az óceánok elsötétedése egyre drámaibb
A kutatópáros a NASA 2003 és 2022 közötti műholdas adatait felhasználva modelleket készített. Az így kapott adatok azt mutatták, hogy az élet fennmaradását lehetővé tévő ún. fényáteresztő (fotikus) zóna évről évre egyre szűkül.
A fotikus zóna az óceán legfelső rétege, ahová még eljut a Nap fénye, illetve a Holdról visszaverődő fény is. Valamennyi fotoszintetizáló tengeri élőlény – legyen szó tengerifüvekről, barnamoszatokról és legfőképp a fitoplanktonról – ebben a sekélyebb rétegben él, mivel csak itt tudják hasznosítani a napenergiát. Mivel ezek az élőlények jelentik az óceáni tápláléklánc alapját, a rájuk támaszkodó fajok – például korallok, rákok, halak és tengeri emlősök – szintén ebben a zónában csoportosulnak.
A kutatás szerint a világ óceánjainak közel 10 százalékában több mint 50 méterrel csökkent a fotikus zóna mélysége, sőt, 2,6 százalékukban a zsugorodás meghaladta a 100 métert is. Az élőhely ekkora mértékű szűkülése egyre élesebb versenyt idéz elő az elérhető erőforrásokért.
Az óceán sokkal dinamikusabb rendszer, mint ahogy azt általában gondoljuk. A vízoszlop megvilágítottsága akár egyetlen napon belül is jelentősen átalakulhat, és azok az élőlények, amelyek közvetlenül ehhez alkalmazkodnak, különösen érzékenyen reagálnak a változásokra
– hangsúlyozta Smyth.
„Ha a fotikus zóna nagyobb területeken mintegy 50 méterrel sekélyebbé válik, a fényhez kötött fajok kénytelenek a felszín közelébe húzódni, ahol már a táplálékért és az egyéb létfontosságú forrásokért is komoly verseny alakul ki. Ez alapjaiban formálhatja át a teljes tengeri ökoszisztémát” – figyelmeztet Smyth.
A fotikus zóna mélységét több tényező is befolyásolja. Az Egyenlítőn merőlegesen érkező napsugarak mélyebbre hatolnak, míg a laposabb szögben beeső fény nagyobb része visszaverődik. Emellett a vízben lebegő üledék és a szerves anyagok is jelentősen rontják az átláthatóságot. Ezért fordulhat elő, hogy a tiszta, trópusi vizekben akár 80 méter mélységig is eljut a fény, míg a sarkvidéki régiókban ez a réteg gyakran a 10 métert sem éri el. Ez részben magyarázza, hogy miért a sarkvidéki óceánokban tapasztalható a legnagyobb mértékű változás.
A vízbe kerülő hordalék és a tápanyagban gazdag algavirágzások tovább rontják a víz átlátszóságát.
A Nagy-korallzátonynál már látni, mi vár ránk hosszútávon
Davies és Smyth szerint a part menti térségekben felszaporodó tápanyagok, szerves anyagok és üledékek, valamint a globális óceáni áramlások változásai együtt fokozzák a planktontermelést, amitől a fény kevésbé képes a vízfelszín alá hatolni.
Szélsőséges esetekben – például az ausztrál Nagy-korallzátony környékén nemrég bekövetkezett algavirágzás idején – a fényhiány akár tömeges pusztuláshoz is vezethet.
A fotikus zóna szűkülése azonban nemcsak a part menti vizekben jelentkezik, ahol az emberi szennyezés rontja a fényáteresztést. Jó példa erre
- a Balti-tenger,
- valamint Anglia
- és Skócia keleti partvidéke.
Jelentős elsötétedés tapasztalható emellett a Golf-áramlat érintette térségben és a sarkvidékeken is, ahol a klímaváltozás rohamosan átalakítja a természetes folyamatokat.
A kutatók szerint az óceánok és fotikus zónáik kulcsszerepet játszanak a légkör oxigéntartalmának fenntartásában, a tengeri élelmiszerforrások biztosításában, a klímaváltozás mérséklésében, valamint bolygónk egészségének és az emberiség jólétének megőrzésében. Mindezek tükrében az eredmények komoly aggodalomra adnak okot.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Egy 48 éves katonát tartóztattak le Rivne megyében, miután tüzet nyitott a TCK-munkatársakra. Ketten megsérültek.
Súlyos baleset történt Lemberg megyében, ahol egy személyvonat darus autóval ütközött. A mozdonyvezető a helyszínen életét vesztette.
A Huszti járásból származó Vaszil Rohacs 2026. április 16-án vesztette életét a fronton.
A munka ünnepe a munkavállalói jogokért folytatott nemzetközi küzdelemből nőtte ki magát.
A rendkívüli intézkedések legalább augusztus 2-ig maradnak érvényben, miközben a kormány már a rendszer átalakításán is dolgozik.
"Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára" - állapította meg az elnök.
Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
