Szöuli tudósok feltérképezték, hogyan változik meg a bélflóra a szívproblémákkal küzdő embereknél. A koszorúér-betegség ma is a világ egyik leggyakoribb haláloka, ezért minden új felfedezés közelebb vihet a megelőzéshez.
Világszerte évente közel 20 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek, köztük koszorúér-betegség miatt. A genetika és az életmód mellett egyre több kutatás mutatja, hogy a bélben élő baktériumok is fontos szerepet játszanak a szív egészségében. A szöuli kutatók most részletesen megvizsgálták, mely mikrobák és milyen folyamatok kapcsolhatók ehhez a betegséghez. Az eredmények az mSystems című szakfolyóiratban jelentek meg - írja az origo.hu.
A bélbaktériumok és a koszorúér-betegség kapcsolata- mi történt a laborban?
A csapat 14 beteg és 28 egészséges ember székletmintáját elemezte. A mintákban lévő összes DNS-t megvizsgálták, így pontos képet kaptak arról, milyen baktériumfajok vannak jelen és hogyan működnek.
A kutatók összesen 15 olyan mikrobát azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a koszorúér-betegséggel.
Több anyagcsere-folyamat is eltért a megszokottól, főként azok, amelyek gyulladással és anyagcserezavarral kapcsolatosak.
Amikor a jó baktérium rossz útra tér
A kutatás meglepő eredményeket hozott. Kiderült, hogy a bélben élő „barátságos” baktériumok sem mindig viselkednek jól. A szakemberek szerint az Akkermansia muciniphila és a Faecalibacterium prausnitzii nevű fajok egészséges szervezetben hasznosak, de betegség esetén akár káros szerepet is betölthetnek. Ugyanez igaz a Lachnospiraceae családra is: egyes tagjai eltűnnek a betegek bélflórájából, míg mások éppen elszaporodnak. A tudósok most azt próbálják kideríteni, mely törzsek segítenek, és melyek ártanak a koszorúér-betegség során.
Gyulladásos eltolódás a bélben
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a bélben zajló folyamatok a gyulladás irányába tolódnak el.
- Megfogyatkoznak azok a fajok, amelyek rövid szénláncú zsírsavakat termelnek; ezek normál esetben védik a bélnyálkahártyát és támogatják a keringést.
- Ezzel párhuzamosan túlműködik a karbamidciklus, ami fokozott anyagcsere-terhelést okoz.
E változások hozzájárulhatnak a koszorúér-betegség súlyosbodásához, és növelhetik a szívinfarktus kockázatát.
A jövő: személyre szabott megelőzés
A kutatók következő célja, hogy a bélbaktériumokra vonatkozó adatokat összekapcsolják a genetikai és anyagcsere-információkkal. Így pontosabban megérthető, hogyan alakul ki a koszorúér-betegség, és miként lehetne hatékonyan megelőzni. A jövőben a székletalapú szűrés és a célzott étrendváltoztatás is szerepet kaphat a prevencióban. A hasznos baktériumok támogatása, a káros folyamatok visszafogása új utakat nyithat a szív védelmében.
Ugyan a kutatás még korai szakaszban van, az már most világos, hogy a bélflóra egészsége a szívnek is jót tesz.
A sok zöldség, rost és erjesztett étel segíti a kedvező baktériumokat, míg a mozgáshiány, a dohányzás és a túlzott cukorfogyasztás rontja a helyzetet.
A probiotikumok és prebiotikumok is ígéretesek, de nem minden készítmény hat egyformán. A szakértők most azon dolgoznak, hogy pontosan megmondhassák, mely baktériumtörzsek segíthetnek leginkább a koszorúér-betegség megelőzésében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
