Nem úgy általában a túlsúly, hanem kimondottan a hasi elhízás az, ami hajlamosít a szívbetegségre – állapították meg amerikai és tajvani kutatók. Sajnos ez a leggyakoribb és legegészségtelenebb elhízási mintázat.
A deréktájon lerakódott ún. zsigeri zsírfelhalmozódás, más szóval hasi elhízás, amely a derékkörfogattal arányos, erősebb összefüggést mutat a szívelégtelenség kockázatával, mint önmagában a testtömegindex – hangzott el az Amerikai Szívgyógyászati Társaság (American Heart Association, AHA) életmódról szóló konferenciáján Bostonban. A konferencia során a szakértők a megelőzéssel, életmóddal és a keringési-metabolikus egészséggel kapcsolatos legfrissebb epidemiológiai tudományos eredményeket vitatják meg - írja az origo.hu.
A hasi elhízás és a szívelégtelenség között a szisztémás, vagyis teljes szervezetre kiterjedő gyulladás teremt kapcsolatot
– állapították meg a szerzők.
A hasi zsír és a szívbetegség közötti összefüggés nagyjából egynegyedét-egyharmadát magyarázza a gyulladás, ami arra enged következtetni, hogy a gyulladás mérséklésével lehetséges volna az érintettekben csökkenteni a szívelégtelenség kockázatát.
A hasi elhízás még normál BMI mellett is veszélyes
A kutatók azt találták, hogy a megnövekedett derékkörfogat még akkor is fokozott szívbetegség-kockázatot jelent, ha a testtömegindex egyébként normális. Úgy tűnik, hogy a gyulladás – és így a szívbetegség – előidézése szempontjából a zsírlerakódás helye fontosabb, mint önmagában a testtömeg.
Az eredmények alapján a derékkörfogat mérése alkalmasabb lehet a szívelégtelenség kockázatának előrejelzésére, mint csupán a testtömegindex kiszámítása.
„Kutatásunk segít megérteni, miért alakul ki szívelégtelenség olyan embereknél is, akiknek a testtömege egyébként az egészséges tartományban van – magyarázta Szu-Han Chen, a tajvani Nemzeti Yang Ming Chiao Tung Egyetem orvostanhallgatója és a tanulmány vezető szerzője. – A derékkörfogat és a gyulladás nyomon követésével az orvosok hamarabb lehetnek képesek felismerni a fokozott kockázatot, és már a tünetek megjelenése előtt megelőző stratégiákat alkalmazhatnak, amelyekkel mérséklik a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.”
Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság 2025-ben kiadott, a szívelégtelenség elsődleges megelőzéséről szóló tudományos útmutatása szerint a szisztémás – vagyis a szervezet egészét érintő – gyulladás a szívbetegség általános rizikófaktora, mivel megzavarja az immunrendszer működését, károsítja az ereket, és hegszövet képződéséhez vezet a szívben.
Normál koleszterin mellett is lecsaphat
A Társaság közleménye szintén rámutatott, hogy a testszerte fellépő gyulladás és a szívbetegség fokozott kockázata között összefüggés áll fenn azokban a felnőttekben is, akiknek a koleszterinszintje egyébként normális.
A most ismertetett tanulmányban a medián 6.9 év hosszúságú utánkövetési időszak alatt 112 felnőtt páciensben alakult ki szívelégtelenség.
Az eredmények azt mutatták, hogy a deréktáji zsírlerakódás, a nagyobb derékkörfogat, illetve derékbőség-testmagasság hányados – ellentétben a testtömegindexszel – összefüggést mutatott a szívelégtelenség fokozott kockázatával.
Vérvizsgálat buktatta le a csendes gyilkost
A csaknem 7 éven át tartó megfigyelés alatt az is nyilvánvalóvá vált, hogy a vérvizsgálatokkal kimutatható szisztémás gyulladás hajlamosít a szívelégtelenségre, és hogy a gyulladás mint tényező a deréktáji zsír és a szívelégtelenség közötti statisztikai összefüggés mintegy egyharmadát-egynegyedét magyarázza.
Az elemzésben 1998 afroamerikai alany egészségügyi adatai szerepeltek. A résztvevők Mississippi állam három megyéjéből, városi és vidéki környezetből egyaránt származtak, és a Jackson Heart Study nevű vizsgálathoz való csatlakozás idején, 2000 és 2004 között egyiküknél sem állt fenn szívelégtelenség. A vizsgálatba való belépéskor a résztvevők átlagos életkora 58 év volt (a legfiatalabb résztvevő 35, a legidősebb 84 éves volt), és 36%-uk volt nő. A 6.9 éves medián hosszúságú megfigyelési időszak a vizsgálat 2016. december 31-i befejezésével zárult. A kutatók a testzsír mennyiségének meghatározására testsúlyt és testtömegindexet, valamint derékkörfogatot és derékbőség-testmagasság hányadost mértek, s ezen felül a résztvevők vérmintáiban meghatározták a gyulladást érzékenyen kimutató C-reaktív protein (CRP) szintjét.
„Tanulmányunk megmutatja, miért lenne fontos a törzstáji elhízás mutatóinak, például a derékkörfogatnak a mérését beépítenünk a rutinszerű megelőző vizsgálatok közé. A szívelégtelenség kockázati tényezőinek, köztük a deréktáji elhízásnak a figyelembevétele kulcsfontosságú a kockázat felismerése és mérséklése szempontjából – emelte ki Sadiya S. Khan, az AHA által 2025-ben „A szívelégtelenség kockázat-alapú elsődleges megelőzése” címmel kiadott tudományos állásfoglalás önkéntes elnöke. – Vizsgálatunk olyan korábbi eredményekre alapoz, amelyek már rávilágítottak a túlzott vagy rendellenes zsírlerakódás szívelégtelenségben játszott oki szerepére. E korábbi kutatások nyomán került be a testtömegindex a szívelégtelenség kockázatbecslő egyenleteibe. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség annak kiderítésére, hogy a centrális (törzstáji) elhízás a testtömegindexnél megbízhatóbb jósló tényező-e.”
A jövő kutatásai adhatnak teljes választ
A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy az általuk áttekintett adatok nem tartalmaztak utalást a szívelégtelenség pontos típusára, így eredményeik a szívelégtelenség valamennyi formájára általánosan vonatkoznak.
- Szintén a jövőbeni kutatás feladata lesz annak tisztázása, hogy a deréktáji elhízás és a gyulladás miként kapcsolódik a szívelégtelenség különböző formáihoz, s hogy vajon a gyulladás mérséklésével csökkenthetjük-e a szívelégtelenség rizikóját.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
