A Johannes Guttenberg Egyetem elemzése kimutatta, hogy ókori pompeii-i fürdők vize nehézfémekkel, ólommal, cinkkel és vörösrézzel volt szennyezett, valamint emberi hulladékkal, például izzadtsággal és vizelettel, és, hogy valószínűleg naponta egyszer cserélték a vizet. A pompeii-i fürdőket vizsgáló földtudósok elemezték a kutakban, a csövekben és a medencékben lévő vízkőlerakódásokat és azt találták, hogy a Kr.u. 1 században, a vízvezeték telepítése után nagymértékben javult a fürdők állapota. Miután megépült a vízvezeték, a víz természetes forrásokból jött, melyeknek alacsony volt a nehézfém tartalma, és gyakrabban is tudták cserélni.
Az Itália déli részén fekvő Pompeii, mielőtt Kr.e. 80-ban lett brit gyarmat lett, samniták által lakott terület volt. Kr.u. 79-ben kitört a közelben fekvő Vezúv-hegység, mely hamuval és sziklával temette be a várost. A régi samnita fürdőrendszer a vizet mély kutakból, egy rabszolgák által hajtott géppel hozta fel; a gép úgy működött, mint egy taposókerék. Ez a talajvíz azonban már vulkáni lerakódásokkal volt szennyezett. A kutak rácsatlakoztak a vulkáni lerakódások által nagymértékben mineralizált talajvízre, ami fogyasztásra nem volt ideális. Pompeiiben Augustus császár uralkodása alatt épült a vízvezeték, ami jelentősen növelte a hozzáférhető vízmennyiséget a fürdők számára és biztosította az ivóvizet - írja az origo.hu.
Fertőzött volt a pompeii-i fürdők vize
Nagy különbség van a vízemelő gép és a vízvezeték között. A vízemelőgép csak egy kis, óránként körülbelül 3.200 liter vizet tud szállítani, míg a vízvezeték körülbelül 50-szer annyit, bár a vízvezeték más fürdőket és szökőkutakat is ellátott Pompeiiben. Ez a látogatók több mocskát és izzadtságát moshatta el, de ha egy ideig nem cserélték a vizet, akkor a fürdő piszkos lett. A fürdők zajosak, élénkek, és talán szagosak is voltak, a fürdők látogatása inkább társadalmi esemény volt.
Az ókori fürdők a mai követelményekhez képest még a vízvezetékkel is szörnyűek lehettek. A fürdőzők a vizet fekélyes sebekkel, a medencébe vizelésükkel, edzés utáni izzadságukkal, elhalt bőrük lekaparásával szennyezték. A víz zavaros lehetett a lebegő mocsokrétegtől.
A kutatók izotópelemzéssel vizsgálták a város vízi infrastruktúrájának különböző részeiben, mint például a vízvezeték, víztornyok, kútaknák, és a nyilvános fürdők medencéi, képződött karbonátlerakódásokat. Teljesen más stabil izotóp mintázatot és nyomelemeket találtak a vízvezetékben és a kutakban. A csapat ez alapján megállapította a fürdővíz eredetét és következtetéseket vont le Pompeii vízgazdálkodási rendszeréről és a szolgáltatott víz minőségében történt változásokról.
Izotópelemzéssel kimutatták, hogy az úgynevezett „Köztársasági Fürdőkben” - a legrégebbi nyilvános fürdő létesítmények a városban, Kr.e. 130 körülre nyúlnak vissza, a rómaiak előtti időszakra - a fürdővizet kutakból biztosították, és nem cserélték rendszeresen, ezért nem teljesültek azok a magas higiéniai követelmények, amiket általában a rómaiaknak tulajdonítanak. A vizet valószínűleg csak naponta egyszer cserélték, ami nem meglepő, mivel a fürdőket egy taposómalmon keresztül, rabszolgák által hajtott vízemelő gép látta el.
A kutatók ólmot, cinket, vörösrezet is találtak az antropogén karbonátlerakódásokban, ami azt mutatja, hogy a fürdők vize nehézfémekkel volt szennyezett. Ez arra utal, hogy a vízmelegítőket és a vízcsöveket kicserélték, ami növelte a nehézfém koncentrációt. A stabil oxigénizotóp növekedése azt mutatja, hogy a Köztársasági Fürdőkben lévő medencék melegebb vizet biztosítottak a felújítás után.
Valamilyen szinten tudták a rómaiak, hogy a fürdőzés rossz nekik, és sok író ironizált azon, hogy egy olyan helyen keresik az egészséget, ahol más emberek ürülékében pácolódnak.
A szokatlan, periodikus mintázat vulkáni aktivitásra utalhat
A kutatók a kutakból származó karbonát szénizotóp arányában különös, ciklusos mintázatokat találtak, aminek egy lehetséges oka a talajvízben lévő vulkáni szén-dioxid mennyiségének az ingadozása. Ez a ciklusosság információkat nyújthat arról, hogy milyen volt a Vezúv-hegy aktivitása jóval azelőtt, hogy Kr.u. 79-ben kitört.
A tanulmány szerzői jelenleg a vízkőlerakódások DNS-elemzését végzik, hogy még többet megtudjanak a fürdőkről.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
