A múzeumlátogatás hamarosan jóval többről szólhat, mint vitrinek és feliratok böngészéséről: a tudósok szerint a jövőben szagolni is lehet majd a történelmet. Egy friss tanulmány azt mutatja be, hogyan lehet az ókori Egyiptom mumifikálási eljárásainak illatait tudományos módszerekkel rekonstruálni, és a látogatók számára élménygazdagabban megjeleníteni a múmiák egykoron élő világát.
A biomolekuláris régészet fejlődésének köszönhetően a kutatók ma már képesek az ősi tárgyakon - így a múmiákon is - megmaradt apró molekuláris nyomok azonosítására. Ezekből nemcsak az derül ki, milyen anyagokat használtak egykor, hanem az is, milyen szagok vették körül az embereket több ezer évvel ezelőtt. Ez új megvilágításba helyezheti az akkori rítusokat, gyógyászati ismereteket és a mindennapi élet gyakorlatait egyaránt - írja az origo.hu.
Parfümművészet és kémia a múmiák nyomában
A Frontiers in Environmental Archaeology folyóiratban megjelent kutatás mögött régészek, kémikusok és illatszakértők együttműködése áll. A vizsgálatok során az egyiptomi mumifikálásból származó tárgyakon azonosított molekuláris „ujjlenyomatok” alapján valódi illatkompozíciók készültek.
A kutatók hangsúlyozzák: ez nem puszta másolás. A biomolekuláris adatok csupán kiindulópontot jelentenek, az illatok megalkotása kreatív értelmezést is igényel.
A cél nem egy-egy összetevő elkülönített bemutatása, hanem egy komplex szagélmény megteremtése, amely közel állhat ahhoz, amit az ókori emberek érzékeltek.
Ez a megközelítés új utat nyit a tudományos eredmények bemutatásában is: a kutatási adatok nemcsak publikációkban élnek tovább, hanem érzékszervi tapasztalattá válnak.
Mumifikálás horror nélkül: mit ad hozzá a szaglás?
A kutatócsoport kétféle megoldást dolgozott ki a szagok múzeumi bemutatására: hordozható illatkártyákat és állandó illatdiffúzorokat. Ezeket kiállításokon már ki is próbálták Németországban és Dániában, egyiptomi témájú tárlatok részeként.
A kurátorok tapasztalatai szerint a szagok jelentősen átalakították a látogatók viszonyát a mumifikáláshoz. A megszokott, ijesztő sztereotípiák helyett a hangsúly a szertartás céljaira, jelentésére és emberi motivációira került. Az illat érzelmi és érzéki mélységet adott a kiállításnak, amit pusztán szöveges magyarázatokkal nem lehetett volna elérni.
A kutatók szerint mindez azt bizonyítja, hogy az ősi molekuláris nyomok nemcsak tudományos adatok, hanem hidak a múlt és a jelen között. A szaglás bevonásával a múzeumok új eszközt kapnak arra, hogy közelebb hozzák a látogatókat az egykori világokhoz.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
