Egy új kutatás szerint a mikroműanyagok tönkreteszik azokat a tengeri élőlényeket, amik segítenek az óceánnak elnyelni a szén-dioxidot, mely folyamat létfontosságú szerepet játszik a Föld hőmérsékletének szabályozásában, miközben lebomlásuk során üvegházgázokat szabadítanak fel. A mikroműanyagok az idők folyamán a bolygó majdnem minden részébe szétterjedtek. A kutatók találtak mikroműanyagot az óceán mélyén, tavakban és folyókban, a levegőben, földben, az Északi-sark jegében, és az emberi testben is. Széles körű elterjedésük egyre nagyobb környezeti kockázatokat vet fel.
Megzavarva a planktont, a mikrobákat, és a természetes szénciklust, ezek a szennyező anyagok csökkentik az óceán globális hőmérsékletet szabályozó képességét. A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb műanyag részecskék, melyek mérgező anyagokat hordoznak, amiket elfogyaszt a vadvilág és az emberek, és ez betegségeket okoz, tönkreteszi az ökoszisztémát, károsítja a tengeri organizmusokat, és csökkenti a talajminőséget. A Journal of Hazardous Materials magazinban megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, hogy az éghajlat megzavarása és a műanyag szennyezés két olyan jelentős környezeti probléma, melyek komplex módon keresztezik egymást, és, hogy a mikroműanyagok és az éghajlati rendszerek közötti kapcsolat sokkal kevesebb figyelmet kap, mint kellene, különösen a tengeri környezetek. A mikroműanyagok befolyásolják a biogeokémiai folyamatokat, tönkreteszik az óceáni szénpumpát, és közvetlenül hozzájárulnak az üvegházgáz kibocsátáshoz - írja az origo.hu.
A mikroműanyagok üvegházgázokat bocsátanak ki
A mikroműanyagot az éghajlatváltozással összekapcsoló fő mechanizmus a biológiai szénpumpa, az óceán természetes folyamata, ami a légkörből az óceán mélyére szállítja a szenet. A mikroműanyag fitoplanktonokra és zooplanktonokra - két olyan organizmus, mely alapvető szerepet játszik a szénciklusban - gyakorolt hatásával megzavarja a természetes szénraktározást. A mikroműanyagok megzavarják ezt a folyamatot azzal, hogy csökkentik a fitoplankton fotoszintézisét és károsítják a zooplankton anyagcseréjét.
Egy másik fontos tényező a plasztiszféra. A plasztiszféra vízi környezetben a mikroműanyagok felületén képződő mikrobaközösség, ami magába foglalja a nitrogén- és szénciklusban résztvevő organizmusokat. A mikrobás réteg komplex biológiai aktivitása által hozzájárul az üvegházgáz termeléshez. Azt már ismert, hogy a mikroműanyagok káros szennyező anyagok, de a tanulmány rámutat egy kevésbé látható veszélyre.
Idővel ezek a változások az óceán melegedéséhez, savasodásához, és a biodiverzitás csökkenéséhez vezetnek, ami az egész világon veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot és a part menti közösségeket. Bomlásuk során a mikroműanyagok üvegházgázokat szabadítanak fel ami tovább erősíti az éghajlati rendszerre gyakorolt hatásukat.
A csapat összesen 89, 2010 és 2015 között végzett kutatást vizsgált meg. A meglévő kutatások nagy része a mikroműanyag felderítésére és a kitisztítási módszerek fejlesztésére fókuszál. Jelenleg nem tudni, hogy a mikroműanyag milyen mértékben befolyásolja az éghajlatváltozást, az óceán egészségét, és ez az ezekhez társuló rendszereket, főleg azért, mert a probléma új, bonyolult, és sokrétű. A műanyag szennyezés óceánokra gyakorolt jelentős ökológiai hatásai jól ismertek, de hogy ezek pontosan hogyan függnek össze a széles körű környezeti folyamatokkal, azt nem igazán tudni.
Miért olyan széles körű a műanyag szennyezés
A műanyag mélyen beágyazódott a modern életbe, mivel tartós, megfizethető, és sokoldalú. Használják élelmiszer csomagolásnál, gyógyszereknél, építőanyagoknál, szigetelésnél, elektronikánál, repülőgépek komponenseinél, fogyasztói termékeknél, és egészségügyi alkalmazásoknál. A széles körű használat óriási szintű műanyaggyártást eredményezett. Egy 2025-ös ENSZ jelentés szerint évente több, mint 400 millió tonna műanyagot gyártanak. Ennek körülbelül fele egyszer használatos műanyag termék, és kevesebb, mint 10%-át hasznosítják újra. Intervenció nélkül az éves műanyaggyártás 2060-ra megháromszorozódhat. Az emberiség eddig több, mint 8.3 billió műanyagot gyártott. Ennek körülbelül 80%-a hulladéklerakóba, vagy a környezetbe került, és csak 9%-át hasznosították újra.
Bár a műanyag hasznos, környezeti lábnyomuk teljes életciklusuk során egyre nagyobb gondot okoz. Mivel a műanyagok nagyon tartósak, szorongató, globális környezeti problémává váltak. A műanyag iránti növekvő igény és a túlzott műanyag felhasználás komoly problémát jelent az ember és az ökoszisztéma egészsége számára, valamint veszélyezteti a fenntarthatóságot és az élelmiszer-biztonságot is.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
