Pár nap rendkívüli hőség is elég lehet ahhoz, hogy élelmezési válság alakuljon ki a világ egyes régióiban, állítja az a tanulmány, amely nemrég jelent meg.
A legrosszabb helyzetben az alacsony bevételű országok vannak
A Nature Human Behaviour című angol tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerzőinek legfontosabb megállapítása az, hogy a közhiedelemmel ellentétben nemcsak egy-egy rosszabbul sikerült betakarítási időszak vagy aszályos év, hanem néhány nagyon meleg nap hatására is több millióan kerülhetnek az éhezés küszöbére - írja az MTI.
Ez akkor következhet be, ha a rossz idő miatti termeléskiesés azonnali hatásként fosztja meg jövedelmüktől a szegény munkásokat, akik így nem tudnak miből ennivalót venni
– mutatott rá a tanulmány legnagyobb részét jegyző Carolin Kroeger, az oxfordi egyetem kutatója.
A tudós megállapítása szerint egy hét indiai hőség mintegy 8 millió embernek okoz élelmezési vészhelyzetet, míg
a további 150 vizsgált országban – főleg a trópusi- és szubtrópusi területeken – van olyan, ahol egy ugyanilyen hosszú hőségperiódus több millió embert sodorhat az éhezés peremére.
A legsérülékenyebbek ebből a szempontból azok az emberek, akiket darabbérben vagy teljesítménybérben fizetnek. A tanulmány a nyugat-indiai Bengál államban dolgozó nőket említi példaként, akiket az elszállított téglák darabszáma alapján fizetnek és ha túl meleg van, akkor felére eshet a jövedelmük. A legrosszabb helyzetben az alacsony bevételű országok vannak, amelyek többnyire mezőgazdaságból élnek és az időjárás változásai miatt kiszolgáltatottak.
Az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek
Kroeger számítása szerint 2021-ben mintegy 470 milliárd munkaóra veszett el a nagy meleg miatt, ami a föld minden egyes dolgozójára kivetítve körülbelül másfél hétnek felel meg. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy az ukrajnai háború és az indiai rizskivitelnek a rossz idő miatt bekövetkezett csökkenése következtében az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek.
Az emelkedő átlaghőmérséklet miatt számos olyan növényi kultúra van, amelyekben csökkenésnek indultak a tápértékek
– állapították meg a tanulmány szerzői. – Az elmúlt két évben sorra dőlő hőmérsékleti rekordok hatása hosszú távú hatást gyakorolhat ezekre a jelenségekre, ugyanakkor ennek ellensúlyozására némi reményt lát abban, hogy védekezésként megsokszorozhatnák a termelőket védő biztosítások számát, illetve munkajogi intézkedések is javíthatnának a dolgozók helyzetén.
Az ENSZ megbízásából dolgozó klímakutatók adatai azt mutatják, hogy
a 2080-ig terjedő időszakban több száz millió embernek kell majd minden évben szembenéznie egy legalább 30 napos – akár életveszélyt is magában hordozó – hőségperiódussal
még akkor is, ha sikerülne a párizsi klímaegyezményben vállalt 2 Celsius-fok alatt tartani a globális hőmérséklet-emelkedést.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
