A japán hómajmok – hivatalos nevükön japán makákók – világszerte híresek arról, hogy a hideg téli hónapokban forró vizű termálvizekben áztatják magukat. A jelenséget eddig a melegen maradás egyszerű és látványos módjaként értelmezték. Egy új kutatás azonban kimutatta: a fürdőzés ennél jóval összetettebb hatással van az állatok szervezetére.
A japán hómajmok – hivatalos nevükön japán makákók – világszerte híresek arról, hogy a hideg téli hónapokban forró vizű termálvizekben áztatják magukat. A jelenséget eddig a melegen maradás egyszerű és látványos módjaként értelmezték. Egy új kutatás azonban kimutatta: a fürdőzés ennél jóval összetettebb hatással van az állatok szervezetére - írja az origo.hu.
A fürdőzés hatásai: különleges viselkedés a főemlősök között
A kutatást a Kyoto University tudósai végezték, akik szerint a termálfürdőzés az egyik legszokatlanabb viselkedésforma, amelyet nem emberi főemlősöknél figyeltek meg. A tanulmány vezető szerzője, Abdullah Langgeng szerint a kutatók már korábban is gyanították, hogy a fürdőzés hatással lehet a majmok parazitáira és mikrobiális közösségeire.
Ennek feltárására a csapat a Jigokudani Snow Monkey Park területén végzett terepmunkát.
Két tél, két csoport, egy komplex rendszer
A kutatók két egymást követő télen figyeltek meg nőstény japán makákókat, összehasonlítva azokat, amelyek rendszeresen fürödtek a meleg forrásokban, azokkal, amelyek nem. A vizsgálat során számos megfigyelést végeztek: viselkedési szokásokat, paraziták jelenlétének elemzését, valamint bélmikrobiom-elemzést .
A cél az volt, hogy kiderüljön: a fürdőzés miként befolyásolja az úgynevezett holobiontot, vagyis az állat és az általa hordozott mikrobák és paraziták egységét.
Megváltozik a tetvek eloszlása, átalakul a bélflóra
Az eredményeket a Primates című tudományos folyóirat közölte. A tanulmány szerint a termálfürdőzés átalakítja a majmok kapcsolatát a parazitákkal és a bélflóra baktériumaival is.
- Eltérő tetűeloszlást figyeltek meg a két csoportban, ami arra utal, hogy a meleg víz megzavarhatja a paraziták aktivitását vagy petézését.
- A bélflórában is kimutathatóak voltak különbségek: bár az összesített mikrobiom-diverzitás hasonló maradt a két csoportban, bizonyos baktériumtípusok nagyobb arányban voltak jelen azoknál az egyedeknél, amelyek nem fürödtek.
Fontos megállapítás, hogy a közösen használt forró források nem növelték a bélparaziták fertőzési arányát vagy intenzitását a közösen fürdőző majmoknál.
A viselkedés mint az egészség alakítója
A kutatás rávilágít arra, hogy az állati viselkedés aktívan formálhatja az egészségi állapotot, és nem csupán a környezeti hatásokra adott reakció. A fürdőzés bizonyos kapcsolatokat megváltoztat a gazdaszervezet és az élősködők, illetve mikrobák között, míg másokat érintetlenül hagy.
A szerzők hangsúlyozzák: ez az egyik első olyan tanulmány, amely vadon élő főemlősöknél mutatja ki, hogy egy természetes viselkedésforma egyszerre hat az ektoparazitákra és a bélmikrobiomra.
Több tanulság egy forró forrásból
A kutatás eredményei hozzájárulnak annak megértéséhez, hogyan befolyásolhatják a viselkedésformák az egészséget az állatvilágban, és hogyan alakulhatnak ki olyan szokások, amelyek hosszú távon is előnyösek lehetnek. Emellett megkérdőjelezi azt az általános feltételezést, hogy a közösen használt vízforrások szükségszerűen növelik a betegségek kockázatát – legalábbis természetes környezetben.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
