A tudósoknak mindenféle változót érdemes figyelembe venniük akkor, amikor az Antarktiszon próbálják megjósolni a globális felmelegedésével járó jégveszteséget. Ezentúl azonban nem hagyhatják ki ezekből a számításokból azt a hatalmas folyót sem, amely mintegy 460 kilométeres mélységben folyik a jég alatt, ráadásul hosszabb, mint az angliai Temze. Szakértők szerint az újonnan felfedezett vízi út és mellékágai jelentősen befolyásolhatják a felette lévő gleccserjég áramlását és olvadását.
Körülbelül 4,3 méterrel emelné meg a tengerszintet
A mindeddig ismeretlen hatalmas folyót felfedező kutatók olyan légi radaros felmérések kombinációját alkalmazták, amellyel "átláttak" a vastag jégrétegen, miközben modellezni tudták a vízáramlást. A vizsgált terület magában rejti az Antarktisz keleti és nyugati jégtakaróiból származó jeget is, ahonnan a víz a Weddell-tengerbe ömlik - írja az origo.hu.
A tanulmány alapjául szolgáló régióban elegendő jég található ahhoz, hogy körülbelül 4,3 méterrel megemelje a tengerszintet – mondta Martin Siegert gleccserkutató, az angliai Imperial College London munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az, hogy ebből a jégből mennyi és milyen gyorsan olvad el, összefügghet azzal, hogy mennyire csúszós a jég alapja; az újonnan felfedezett folyórendszer szintén erősen befolyásolhatja ezt a folyamatot.
A tudósok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a jégtakarók alatt víz folyik. Ez kétféleképpen történhet: a geotermikus hő és a súrlódás megolvaszthatja a jégtáblákat a gleccser talapzatában míg a mély hasadékok – az úgynevezett moulinok – a felszíni olvadékvizet vezethetik le a gleccser aljáig. Ez utóbbi sokkal inkább az Északi-sarkvidéken és Grönlandon fordul elő, ahol nagyobb a jégvastagság szezonális eltérése.
A Nature Geoscience tudományos folyóiratban publikált, új tanulmány szerint az Antarktiszon elég olvadás történhet a jégtakarók tövében ahhoz, hogy jég alati folyók képződjenek. Ezek a nagynyomású édesvízcsatornák viszont felgyorsíthatják a jég olvadási folyamatát, mivel a gleccser alapja kevésbé lesz stabil azon a ponton, ahol találkozik a tengerrel.
Szezonálisabbá válhat a jégtakaró
Míg a szakemberek egyre pontosabb méréseket végeznek azzal kapcsolatban, hogy mennyi jég olvad el az északi és a déli sarkon, addig az olvadást előidéző folyamatok egyre bonyolultabbá válnak. Az itt tett felfedezések viszont segíthetnek jobban megérteni a mögöttes folyamatokat, ami azt jelenti, hogy a jövőben pontosabb modellek készülhetnek a jégveszteségről.
Korábbi tanulmányok a jégtakarók szélei és az óceán vize közötti kölcsönhatást vizsgálták, hogy meghatározzák, hogyan néz ki pontosan az olvadás folyamata – mutatott rá Neil Ross, a Newcastle-i Egyetem glaciológusa. – Egy olyan folyó felfedezése azonban, amely több száz kilométerre nyúlik be a szárazföld belsejébe és megáltoztatja e folyamatok egy részét, azt mutatja, hogy nem érthetjük meg a jég olvadását anélkül, hogy figyelembe ne vennénk az egész képet: a jégtakarót, az óceánt és az édesvizet.
A kutatók úgy látják, ha az olvadás mértéke tovább növekszik az Antarktiszon és a nyarak is elég melegek lesznek ahhoz, hogy felszíni olvadást okozzanak, az jelentős hatást gyakorolhat a már meglévő, rejtett folyókra, és potenciálisan szezonálisabbá teheti a jégtakarót, ahogy azt Grönland esete is mutatja. Ezek a tényezők viszont egy úgynevezett visszacsatolási hurkokhoz vezethetnek, ahol maga a további olvadás még gyorsabb jégveszteséget eredményez. Ennek egyik módja a mélyvízi áramlások megjelenése, melyek hatására a jég gyorsabban mozog, nagyobb súrlódást és még nagyobb olvadást okozva.
A tudomány csak most kezdi megérteni, hogy egész vízrendszerek léteznek odalent, amelyeket hatalmas folyamhálózatok kötnek össze.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
