Az ikrek manapság meglehetősen ritkának számítanak; csak az Egyesült Államokban a születések mindössze három százalékát teszik ki. Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy a főemlősöknél 60 millió évvel ezelőtt az ikrek születése mindennaposnak számított.
Az ikrek ritkának számítottak az emberiség történetében, és épp ezért különlegesnek tűnhetnek. Sok kultúra az egészséggel és a vitalitással hozza összefüggésbe őket, míg mások viszont az élet és a halál, a jó és a rossz kettősségének filozófiai emlékeztetőjeként tekintenek rájuk. Egyes híres ikreknek nemzetek születését tulajdonítják, másokat istenségként írnak le - írja az origo.hu.
A legújabb kutatásaink azt sugallják, hogy az ikrek a főemlősök evolúciójában sokkal régebben úgymond normálisnak, nem pedig szokatlan, említésre méltó eseménynek számítottak. Annak ellenére, hogy ma szinte minden főemlős, beleértve az embert is, általában csak egy gyermeket hoz világra, a legkorábbi közös ősünk, aki körülbelül 60 millió évvel ezelőtt Észak-Amerikában barangolt, valószínűleg ikreket szült, ami megszokottnak számított
– mondta Tesla Monson, a Western Washington Egyetem az antropológia docense a ZME Science online tudományos portálnak.
A szakemberek évek óta kutatják azt, hogy hány utód növekszik egy-egy terhesség során az anya méhében. Az emlősök evolúciójának és szaporodási élettörténetének tanulmányozásához fosszilis és nemrégiben élt csontvázgyűjteményeket használnak. Ennek történetének rekonstruálására az a legjobb módszer, hogy a lehető legtöbb faj ismert alomnagyságát feltérképezik az emlősök családfáján, majd matematikai algoritmusok segítségével mintákat keresnek. Ehhez sokféle nyilvános adatbázist használnak, majd statisztikai tesztek sorozatát végeznek el a különböző tulajdonságok közötti kapcsolatok számszerűsítésére.
Az ikrek genetikai története
Ahogy arra a kutatók emlékeztettek, az utódok száma filogenetikai szempontból konzerválódik, vagyis a közelebbi rokonságban álló fajoknál hasonló. Ezért van az, hogy
- az őzeknek általában egy vagy két utódjuk van,
- míg a kutyaféléknek és a macskaféléknek általában sokkal több.
Majdnem minden főemlősfaj csak egy utódnak ad életet, bár vannak kivételek. A főemlősök közül többen – köztük a makiszerűek, lóriformák és fülesmakifélék –, valamint a dél-amerikai selyemmajmok és tamarinok szinte mindegyike ikreket hoz világra. A kutatók korábban úgy gondolták, hogy ezek a jellegzetes ikerszülő főemlősöknek a gyakoribb, ősi vonástól eltérőnek kell lenniük. Az új tanulmány azonban a feje tetejére állítja ezt a narratívát: úgy tűnik, hogy valójában az egypetéjű főemlősök a jellegzetesek. Az evolúció korábbi szakaszában ugyanis az egyidőben megszülető két csecsemő volt az úgynevezett norma. Ősi főemlős őseink tehát ikreket szültek. De mikor következett be az evolúciós változás?
A modern emberek leginkább egyetlen gyermeket szülnek és az emberi agy- és testméret minden bizonnyal összefügg a technológiák létrehozására és tökéletesítésére való képességünkkel. A paleoantropológusok már régóta vizsgálják az általuk agyvelőképződésnek nevezett jelenséget: az agy méretének testmérethez viszonyított növekedését az evolúciós idők során
– magyarázta Jack McBride, a Yale Egyetem doktorandusz hallgatója.
Ikrek: ugyanabból a terhességből született két vagy több egyed. Az ikrek lehetnek egypetéjűek vagy kétpetéjűek, ez a megtermékenyülés sajátossága. Embernél viszonylag ritkán fordul elő, Európában körülbelül minden 85. szülés többes, és az egypetéjű ikrek tulajdonképpen a petesejt fejlődési rendellenességének tekinthető.
Hozzátette: a főemlősök – és különösen az ember számára – a gyermekkori tanulás kulcsfontosságú, ezért úgy vélik, hogy az ikrekről az egypetéjűekre való áttérés döntő fontosságú lehetett a nagyobb- aggyal és mérettel bíró emberi csecsemők evolúciója szempontjából, akik már csecsemőként és kisgyermekként képesek az összetett tanulásra.
A matematikai modellezés alapján az egypetéjűekre való „átállás” legalább 50 millió évvel ezelőtt, többszörösen történt a főemlősök leszármazási ágában.
Ettől kezdve számos főemlős vonal – köztük a miénk is – egyre nagyobb testtel és agyvelővel fejlődött. A főemlősök számára ugyanis előnyösnek bizonyult, ha terhességenként csak egy magzat fejlődött ki, ami a túlélést is jobban garantálja. Az új kutatás tehát azt mutatja, hogy az ikrek genetikai történetünk kritikus részét képezik.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
A busz Odesszából tartott Isztambulba.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
