Az ételallergiák hátterében álló immunsejttípust fedeztek fel a belekben. A dendritikus sejtek közé tartozó sejtféleség felelős azért, hogy az immunrendszer ne reagáljon gyulladással az ártalmatlan ételösszetevőkre.
Az immunrendszer felé kettős elvárás érvényesül: miközben gyorsan és hatékonyan meg kell tudnia támadni az illetéktelen behatolókat, például a vírusokat, az ártalmatlan ingerekre nem szabad reagálnia, különben allergiás állapotok alakulnak ki. Az immunrendszer ezért figyelmen kívül hagyja, vagy pontosabb kifejezéssel „tolerálja” a szervezet egészséges sejtjein található molekulákat, valamint a kívülről érkező, de fenyegetést nem jelentő anyagokat, például a táplálékok összetevőit. Annak a pontos részletei, hogy ez a tolerancia miképpen alakul ki, mindmáig ismeretlenek - írja az origo.hu.
A New York University (NYU) Langone Health kutatóintézetének munkatársai most felderítették, hogy a
beleinkben élő immunsejtek egy speciális csoportja gátolja az ételfehérjékre adott immunválaszt, így megvéd bennünket az ételallergiáktól.
A tolerogén dendritikus sejteknek nevezett immunsejtek tevékenysége révén haladhat át az étel a szervezetünkön anélkül, hogy immunreakciót okozna. Ugyanezeknek a sejteknek a rendellenes vagy elégtelen működése épp ezért ételallergiát eredményez.
Egérkísérletek mutatták meg, hogyan alakul ki az ételallergia
Egérkísérletekben azt találták, hogy ezeknek a sejteknek szüksége van az RORγt és a Prdm16 nevű fehérjékre ahhoz, hogy hatékonyan megakadályozzák a gyulladáskeltő sejteknek és fehérjéknek a tolerált fehérjékkel szembeni immuntámadását. A gyulladásos reakció normális szerepe az idegen sejtek elpusztítása, ám a gyulladásos sejtek és fehérjék kellő gátlás híján az ételfehérjékkel szemben is támadást indítanának. Megfelelően működő tolerogén dendritikus sejtek híján a vizsgálatban szereplő egerek hajlamossá váltak az ételallergiákra és az asztmára.
A csoport kutatói korábbi munkájuk során már kiderítették, hogy ugyanezek a sejtek felelősek a „jó” bélbaktériumokkal szembeni tolerancia szabályozásáért. Az emberekkel együtt élő barátságos bélbaktériumok segítenek az étel megemésztésében, és hozzájárulnak számos szervrendszerünk egészséges működéséhez. A korábbi tanulmány azonban nem tisztázta sem ezeknek a sejteknek a pontos kilétét, sem azt, hogy vajon az egyéb immuntoleranciákban is szerepet játszanak-e.
„Mostani tanulmányunk azt mutatja, hogy a RORγt-t kifejező dendritikus sejtek az ételallergiákat megakadályozó immunszabályozási válasz kulcsszereplői – magyarázta el a cikket rangidős szerzőként jegyző Dan Littman, az NYU patológiai tanszékének molekuláris immunológia professzora és a Grossman School of Medicine sejtbiológiai tanszékének tanára. –
Felfedezésünk további bizonyítékot szolgáltat korábbi munkánk eredményeire, melyek szerint ezek a sejtek tartják fenn a békét a szervezetünkben élő számtalan mikrobaféleséggel, a hatalmas mikrobiommal, és fontosak lehetnek a Crohn-betegséghez hasonló autoimmun betegségek megelőzésében.
A dendritikus sejtek akadályozzák meg az ételallergia kialakulását
A szóban forgó sejttípus által kifejezett géneket és fehérjéket más, jól jellemzett sejtféleségekkel összehasonlítva a kutatók megállapították, hogy a sejtek a dendritikus sejteknek nevezett immunsejtek közé tartoznak. A dendritikus sejtek alapvető feladata az, hogy idegen biomolekulák apró töredékeit, ún. antigéneket mutassanak be az immunsejtek egy másik családjának, a T-sejteknek. Ezzel arra programozzák a T-sejteket, hogy ha legközelebb találkoznak a bemutatott antigénnel, indítsanak ellene immuntámadást.
A tudósok azonban kimutatták, hogy ha ezek a speciális, tolerogén dendritikus sejtek mutatnak be ételből vagy barátságos mikrobákból származó antigéneket a T-sejteknek, az épp az ellenkező hatást váltja ki:
a T-sejtek gyulladásellenes, „szabályozó” típusú T-sejtté programozódnak át, ami azt jelenti, hogy az antigénnel való legközelebbi találkozás során támadás helyett elnyomják majd a környezetükben a gyulladásos folyamatokat.
A Nature április 14-i számában megjelent cikk bemutatja, hogy a tolerogén dendritikus sejtek nélküli egerekben kevesebb olyan szabályozó (regulátoros) T-sejt található, amely megakadályozhatná az étel és a mikrobiális antigének kiváltotta gyulladást. Ezzel egyidejűleg a módosított egerekben megszaporodtak a gyulladásos T-sejtek, amelyek allergiás reakciókat és gyulladást váltottak ki az ételek és barátságos mikrobák antigénjeivel szemben.
A cikk másik lényeges eredménye a tolerogén dendritikus sejteknek megfelelő emberi sejtpopuláció azonosítása emberi bélszövetminták áttekintése és nyilvánosan elérhető szekvenálási adatbázisok elemzése nyomán. Littman elmondása szerint még nem világos, mennyire népes ez a sejtpopuláció az emberi szervezetben, és hogy vajon a beleken kívül az immuntolerancia más formáiban is szerepet játszik-e. Ám ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása már nem ígérkezik annyira nehéznek, mivel a kutatók az emberben is igen alaposan jellemezték ezeket a sejteket.
Meg lehetne akadályozni az ételallergia kialakulását
„Ha további kísérleteink sikerrel járnak, eredményeink hozzájárulhatnak az ételallergiák újszerű kezelési módozatainak kidolgozásához – szögezte le Littman. –
Ha például valaki mogyoróallergiában szenved, talán felhasználhatjuk a tolerogén dendritikus sejteket arra, hogy több regulátoros T-sejtet hozzunk létre a szervezetében, amelyek elnyomják a mogyoró molekulái ellen fellépő allergiás választ.
Littman hozzátette: a kutatócsoport a továbbiakban szeretné pontosabban feltérképezni, hol és hogyan fejlődnek a tolerogén dendritikus sejtek a szervezetben, és milyen jelzéseket kell kapniuk ahhoz, hogy betöltsék funkciójukat.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
