A PhD-képzés nehéz feladat, és ez valószínűleg enyhe kifejezés. A doktori fokozat megszerzésének folyamata hosszú és stresszes, az anyagi megtérülés ritkán megfelelő, a kutatás pedig óriási nyomással jár. Most egy újabb tanulmány erősítette meg, amit minden akadémikusnak tudnia kell: a PhD megszerzése komoly károkat okozhat a mentális egészségben.
A most publikált tanulmány kimutatta, hogy a mentális egészségügyi problémák a PhD-hallgatók körében sokkal gyakoribbak, mint a mesterdiplomával rendelkező társaik körében. A tudósok rámutattak: a doktori fokozat megszerzése, az akadémiai vagy kutatói pálya kimerítő, amihez több év kemény, versengő és alulfizetett munka szükséges. Ráadásul gyakran magányos út - írja az origo.hu.
Egy új svédországi tanulmány most azt vizsgálta, hány PhD-hallgatónak írtak fel pszichiátriai gyógyszereket a tanulmányaik folytatása alatt, és hányan kerültek kórházba mentális problémák miatt.
A kutatás országos nyilvántartások segítségével követte nyomon a PhD-hallgatók mentális egészségét egy évtizeden keresztül, és összehasonlította a pszichiátriai gyógyszerek használatát a mesterdiplomával rendelkezőkével.
A doktori képzés megkezdése előtt a hallgatók hasonló arányt mutattak pszichiátriai gyógyszerhasználatban, mint mesterfokozatú társaik. Miután azonban megkezdték doktori útjukat, a mentális egészségügyi ellátás igénybevételének aránya meredeken emelkedett, leginkább az antidepresszánsok és szorongásoldó gyógyszerek formájában. Sőt, a doktori tanulmányaik ötödik évére a pszichiátriai gyógyszerek szedésének valószínűsége megdöbbentő negyven százalékkal nőtt
– mondták a kutatók a ZME Science online tudományos portálnak.
Stressz, szorongás és elszigeteltség jár a doktori fokozat megszerzésével
Ami még aggasztóbb, hogy a mentális problémák nem csak néhány évig jelentkeztek. A tanulmány megállapította, hogy bár a doktori fokozat megszerzése után csökkent a pszichiátriai gyógyszerek használata, de továbbra is magasabb volt, mint azelőtt. A kutatás szerint mintha az ezekben az években felgyülemlett stressz maradandó sebeket hagyna, még azután is, hogy a disszertáció befejezésével járó nyomás megszűnt. A PhD-hallgatók gyakran ugyanis olyan környezetben dolgoznak, amely elősegíti a stresszt, a szorongást és az elszigeteltséget.
A diplomások mentális egészségével kapcsolatos felmérések szerint ehhez a problémához több kulcsfontosságú tényező is hozzájárul:
- hosszú munkaidővel,
- munkahelyi bizonytalansággal,
- pénzügyi bizonytalansággal és
- a professzorokkal való feszült kapcsolatokkal küzdenek.
A doktori hallgatók állandó „publikálj vagy elbuksz” versenyben vannak, amelyben a lehető leggyorsabban kell tudományos dolgozatokat készíteniük, ami gyakran toxikus munkakultúrát eredményez.
De nem csak a munkaterhelés a probléma: a PhD-hallgatók gyakran úgy érzik, hogy az akadémiai élet fekete lyukában ragadtak.
Sokak számára nincs egyértelmű karrierút és a doktori fokozat megszerzése utáni bizonytalanság, ami súlyosan nyomasztja a hallgatókat.
Emellett sok doktorandusz számol be arról, hogy úgy érzi, elszakadt a társaitól és a szélesebb tudományos közösségtől. A tudományos világ elszigetelt hely és az elszigeteltség érzése csak fokozza a meglévő stresszt és szorongást.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
