A primitív társadalmak évezredeken keresztül rettegtek a napfogyatkozástól. Mitológiai lényeket és szörnyeket képzeltek az égitestek mögé és hangos zenével próbálták elűzni a rossz szellemeket. A tudomány fejlődésével azonban az emberiség már pontos képet kapott az asztronómiai jelenségről.
A napfogyatkozás négy formában jelenik meg az égbolton. A csillagászatban ezeket részleges, teljes, gyűrűs és hibrid napfogyatkozásnak nevezik. Szakemberek pontos számítások alapján, előre meg tudják határozni a napfogyatkozások idejét, típusát és helyét is. A 19. század technológiai fejlődésének köszönhetően a napfogyatkozást már meg is lehetett örökíteni. Teljes napfogyatkozást először 1851-ben rögzítettek dagerrotíp lemezre Königsbergben - írja az origo.hu.
„Napevő” szörnyek az égen
A Nap- és Holdfogyatkozások napjaink társadalmait is megmozgatják, az ókorban azonban még rettegtek az égi jelenségektől. Gonosz szellemek munkáját és szerencsétlen eseményeket kapcsoltak hozzájuk, amik felborították a mindennapokat.
A nappali sötétséget sokan sokféle módon magyarázták, a primitív társadalmak szörnyeket vizionáltak az égitestek mögé.
A legkézenfekvőbb válasz szerint valamilyen hatalmas lény megette a napot – hiszen a napfogyatkozás kezdetén az égitest megrágott sajtra emlékeztet. A különös lény kontinensenként változott, az indiánok úgy vélekedtek, hogy egerek falatozzák a Napot és ezért fogy el, míg a vietnámiak a békákról gondolták ugyanezt.
A viking hiedelmek szerint a Napot és a Holdat két farkas Sküll és Hati üldözi az égbolton, ezzel magyarázva az égitestek folyamatos mozgását is. A fogyatkozás akkor következett be, amikor elkapták valamelyiket. A maják szerint „csillagdémonok” eszik a Holdat, a kínaiak pedig a „mennyei kutyától” tartottak.
Napfogyatkozások a Bibliában
A „nagy sötétségről” többször is szó esik mind az Ó-, mind az Újszövetség lapjain.
A sötétségbe borult földet mindig valamilyen transzcendens eseményhez kapcsolták és Isten ajándékának is gondolták.
A zsidó honfoglalás során lezajlott csatában Józsué, a népet Mózest követően vezető ősatya könyörgését hallgatta meg, amikor „megállította a napot”. A Bibliában feljegyzett leghíresebb „sötétség” Jézus halálakor következett be, azonban ezt nem napfogyatkozás okozta.
Az első században élt római író, Julius Africanus szerint mivel a zsidó húsvét a holdhó közepére esett, semmiképpen nem tapasztalhattak napfogyatkozást, mivel a jelenség holdtöltekor nem következhet be. Ponori Thewrewk Aurél, a 20. század kiemelkedő csillagásza úgy vélte, a később keletkezett iratokban két esemény olvadt össze, ugyanis a Jézus halálát megelőző hónapokban volt napfogyatkozás Jeruzsálemben.
A „rettegés nagy királya”
A csillagászat fejlődése során már az ókori civilizációkban foglalkoztak a napfogyatkozások okaival, feljegyezték a jelenséget, ami az utókor számára nagy segítséget nyújt a kronológia meghatározásában. A csillagászok számításai pontosan jelzik előre az égitestek mozgásait – így történhetett az is, hogy Nostradamus megjósolta a Magyarországot is érintő 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozást.
A „rettegés nagy királyának” nevezett esemény nagy szenzációt jelentett hazánkban, a jelenség 2 perce alatt szinte teljesen megállt az ország. A francia királyi udvarban tevékeny csillagász és orvos jóslatait könyvben is összegyűjtötték. A Próféciákban egyesek szerint megjövendölte a francia forradalmat, Napóleon uralmát és mindkét világháborút.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
