Kettős csapás érhette a múltban a Földet. Egy új tanulmány szerint a dinoszauruszok kihalása nem egy, hanem két aszteroida miatt következett be. A két kisbolygó egyidejű becsapódása megpecsételhette az őshüllők sorsát.
A jelenlegi elméletek szerint a dinoszauruszok uralmának egy 66 millió évvel ezelőtt becsapódó aszteroida vetett véget. Egy új tanulmány szerint azonban a szóban forgó kisbolygó nem egyedül érkezett, ezzel pedig új megvilágításba kerülhet a dinoszauruszok kihalása - írja az origo.hu.
A Heriot Watt Egyetem tudósai bizonyítékot találtak arra, hogy a két aszteroida becsapódása ugyanabban az évben következett be, ami példátlan pusztítást okozott a Földön.
Dinoszauruszok kihalása: két aszteroida lehet a tettes
Becslések szerint a második aszteroida körülbelül 500 méter széles lehetett, és a nyugat-afrikai Guineai Köztársaság partjainál csapódott a Földbe.
Az 1908-as tunguszkai esemény idején volt az emberiség a legközelebb ahhoz, hogy egy ehhez hasonló esemény részese legyen; ekkor egy 50 méteres aszteroida lépett a Föld légkörébe, és robbant fel Szibéria felett
- mondta Dr. Uisdean Nicholson, a tanulmány vezető szerzője.
A második aszteroidával kapcsolatos első bizonyítékokat még 2022-ben találták meg, amikor Nicholson és kutatócsoportja olyan visszaverődésen alapuló szeizmikus adatokat elemzett, amelyek az Atlanti-óceán fenekéről származtak. Az adatok egy majdnem 9 kilométer mélységű mélyedést mutattak, amelyről azt gyanítják, hogy egy kisbolygó becsapódási krátere lehet. Most a kutatók új, nagy felbontású, 3D-s szeizmikus felvételeket készítettek a mélyedésről, amelyek megerősítették teóriájukat. Az újonnan azonosított krátert Nadir-kráternek nevezték el, és 66 millió évvel ezelőtt jött létre – pontosan akkor, amikor a Chicxulub-kráterért felelős óriásaszteroida becsapódott a Földbe.
Hogyan nézhetett ki a másik dinópusztító kisbolygó?
„Világszerte körülbelül 20 tengeralatti kráterről tudunk, de egyiket sem sikerült olyan részletességgel feltérképezni, mint a Nadírt. Ez csodálatos eredmény” - mondta Dr. Nicholson.
Az új vizsgálat azt is megállapította, hogy a Nadír-krátert létrehozó kisbolygó nagyjából 450-500 méter átmérőjű lehetett (korábban 400 méteresnek tippelték), és 72 000 kilométer per órás sebességgel ütközött a Földnek. A becsapódás nyomán egy 800 méter magas cunami jöhetett létre az Atlanti-óceánon.
A tudósok jelenleg is azon dolgoznak, hogy pontosabban rekonstruálhassák az eseményeket.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
