A megszakítás nélküli, nyolcórás alvás valójában modern szokás. A történelmi és tudományos kutatások szerint őseink két részletben aludtak, és a hajnali felébredés egyáltalán nem biztos, hogy az alvászavar jele.
Sokan ismerik azt az élményt, amikor hajnali három körül felriadnak, nem tudnak visszaaludni, és azon gondolkodnak, vajon valami nincs-e rendben az alvásukkal. A kutatások azonban azt mutatják: ez az ébredés mélyen emberi jelenség lehet. A történelem nagy részében ugyanis az emberek nem egyetlen hosszú alvási ciklusban pihentek, hanem két külön szakaszban töltötték az éjszakát - írja az origo.hu.
Amikor egy éjszaka két alvásból állt
A múltban a „folyamatos alvás” nem számított általánosnak. Európából, Afrikából és Ázsiából származó történelmi feljegyzések egyaránt arról számolnak be, hogy az emberek naplemente után lefeküdtek, majd órákkal később felébredtek egy rövidebb időszakra, mielőtt visszatértek volna a hajnalig tartó második alváshoz. Ezt a ritmust gyakran „első” és „második” alvásnak nevezték.
A két szakasz közötti ébrenlét nem számított rendellenesnek: az emberek ilyenkor raktak a tűzre, ellenőrizték az állatokat, imádkoztak vagy elgondolkodtak álmaikon. Korabeli levelek és naplók szerint sokan olvastak, írtak vagy csendesen beszélgettek családtagjaikkal, sőt, a párok gyakran az intimitás idejeként tekintettek erre az időszakra.
Az éjszaka így nem egyetlen hosszú, homogén időszaknak tűnt, hanem természetes középponttal rendelkező időnek, ami különösen a hosszú téli estéket tette könnyebben átélhetővé. Már az ókori irodalomban – például Homérosz és Vergilius műveiben – is találunk utalásokat az „első alvást lezáró órára”, ami arra utal, hogy ez a ritmus széles körben elterjedt volt.
Hogyan tűnt el a „második alvás”?
A kétfázisú alvás fokozatosan az elmúlt két évszázad során szorult háttérbe. Ebben döntő szerepet játszott a mesterséges világítás megjelenése. Az olajlámpák, majd a gázvilágítás és végül az elektromos fény lehetővé tette, hogy az emberek naplemente után is aktívak maradjanak, így később feküdtek le.
A fény biológiai hatása jelentős: az esti világítás késlelteti a melatonin termelődését, vagyis azt a hormont, amely az alvás kezdetét szabályozza. Ez megváltoztatta a belső biológiai óránkat, és csökkentette annak esélyét, hogy néhány óra alvás után természetesen felébredjünk.
Az ipari forradalom tovább erősítette ezt az átalakulást. A gyárak kötött munkarendje egyetlen, hosszabb alvási blokkot tett praktikussá, és a 20. század elejére a megszakítás nélküli nyolcórás alvás vált normává. Érdekes módon laboratóriumi vizsgálatokban, ahol az embereket hosszú téli sötétséget utánzó környezetbe helyezik, sok résztvevő spontán módon visszatér a két szakaszból álló alváshoz. Egy 2017-es kutatás pedig kimutatta, hogy egy elektromosság nélküli madagaszkári mezőgazdasági közösségben ma is gyakori ez a mintázat.
A fény, az időérzékelés és az álmatlanság kapcsolata
A fény nemcsak az alvást, hanem az időérzékelésünket és hangulatunkat is befolyásolja. Télen a belső óránk miatt ébredünk nehezebben: a kék fényben gazdag erős reggeli napsugárzás segíti leginkább a szervezet ébredési folyamatait. Kísérletekben, ahol emberek hosszabb ideig éltek természetes fény vagy időjelzések nélkül – például barlangokban vagy elszigetelt laborokban –, sokan elvesztették a napok pontos érzékelését. Hasonló jelenséget figyeltek meg a sarkvidéki tél idején is, amikor a napkelte és napnyugta hiánya miatt az időérzékelés elmosódhat. A Keele Egyetem kutatói virtuális valóságban végzett vizsgálatok során azt találták, hogy a résztvevők hosszabbnak érzékelték ugyanazt az időtartamot sötétebb vagy esti fényviszonyok között, különösen akkor, ha rosszabb hangulatról számoltak be.
Új szemlélet az éjszakai felébredésről
Az alvásszakértők szerint a rövid éjszakai ébredések teljesen normálisak, gyakran az alvási ciklusok közti átmenetekhez kapcsolódnak, különösen a REM-fázis közelében. A probléma inkább az, hogyan reagálunk rájuk. Ha az éjszakai ébrenlétet aggodalom kíséri, az idő lassabbnak tűnik, és könnyen kialakul az álmatlanság érzése. A kognitív viselkedésterápia álmatlanság esetén azt javasolja, hogy
ha valaki körülbelül húsz percig nem tud visszaaludni, keljen fel, végezzen nyugodt tevékenységet halvány fényben – például olvasson –, majd csak akkor térjen vissza az ágyba, amikor ismét álmos. A szakértők azt is ajánlják, hogy ilyenkor érdemes eltakarni az órát, és elengedni az idő folyamatos figyelését.
- A nyugodt elfogadás és annak felismerése, hogy az éjszakai ébredés természetes jelenség, sokszor önmagában segíthet visszatalálni a pihentető alváshoz - számolt be róla a Science Alert.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
