Ez a 3 ártalmatlannak tűnő dolog alattomosan emeli a pulzust

Érezte már, hogy teljes nyugalomban is szaporábban ver a szíve, mintha folyamatos készenléti állapotban lenne? A megemelkedett nyugalmi pulzus amellett, hogy kellemetlen közérzetet okoz, komoly figyelmeztető jel is lehet arra, hogy a stressz vagy az életmódunk túl nagy terhet ró a szívünkre. Ráadásul van három olyan tényező is, amiről elsőre nem is gondolnánk, hogy negatívan befolyásolhatja a pulzusszámot.

Azon túl, hogy a magas pulzus szorongást és fáradtságot okoz, a nyugalmi állapotban jelentkező gyakori pulzusemelkedés komoly egészségügyi kockázatokat is jelezhet, mivel a szívnek ilyenkor pihenés helyett megfeszített munkát kell végeznie - írja az origo.hu. 

Miért lehet veszélyes, ha nyugalmi állapotban megnő a pulzusszám? 

A tartósan magas nyugalmi pulzus során a szív elfáradhat, ami hosszú távon szívelégtelenség kialakulásához vezethet. A szapora szívverés megzavarhatja a véráramlást, ami vérrögök kialakulához vezethet, amennyiben pedig a vérrögök bekerülnek a véráramba, elzáródást okozhatnak az agyban – ezt nevezzük stroke-nak.

1. A rendetlenség a szapora pulzus egyik fő veszélyforrása

Korábban írtunk már a vizuális rend szervezetre és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatásairól: az otthonunkban uralkodó rend képes megnyugtatni az idegrendszert, normalizálni a vérnyomást, míg a rendetlenség képes hatalmas stresszfaktorként működni.

Ha körülöttünk minden szanaszét hever, az agy nehezebben képes koncentrálni.

2. Halasztott vagy el nem végzett feladatok miatt a pulzus az egekbe szökhet

Ha rendszeresen halogatjuk a munkahelyi feladatokat, elmaradunk az ügyintézéssel, vagy a háztartási teendőkkel, akkor az agyunk mindezt mentális terhelésként értékeli, ami szorongáshoz, pánikrohamokhoz és pulzusszám-emelkedéshez vezethet.

Kopácsolás, fúrás, zacskócsörgés és dübörgő zene – a zajok is kedvezőtlenül hatnak a pulzusra

A gyakori kiabálások, a háttérzaj, a forgalom zaja – vagy az a „nesz”, amit szomszédunk csendháborítás címén kelt hétvégén – megemelheti az adrenalinszintünket, ami közvetlenül hatással lesz a szívritmusra. Elmenekülni nem lehet otthonról, legalábbis hosszú távon nem megoldás. Használjunk füldugót, hogy megóvjuk szívünket és megkíméljük idegrendszerünket.

Mit tehetünk a nyugalmi állapotban hirtelen megnövekedett pulzus lassításáért?

• Érdemes felállítani egyfajta prioritási listát, amelyen szerepel az elodázott teendők elvégzése is.
• A leghatékonyabb gyorssegély a mély, tudatos légzés, ahol a kilégzés folyamata hosszabb ideig tart, mint a belégzés.
• Szintén hatékony lehet az arc hideg vízzel való lemosása, vagy egy pohár jeges víz lassú kortyolgatása.
• A rendszeres, közepes intenzitású aerob mozgás, mint például a tempós séta, a súlyzózás, az úszás vagy a kerékpározás hosszú távon meghozza gyümölcsét: a szívizmok megerősödnek, a szív több vért képes pumpálni, ezáltal a pulzus optimális tartományban marad.
• A bőséges folyadékpótlás kulcsfontosságú. Ha keveset iszunk, vérünk besűrűsödik, ami plusz munkát ró a szívre.
• Egyes stresszkezelési technikák, mint például a jóga vagy a meditáció segíthetnek megteremteni a belső egyensúlyt, harmonizálják az idegrendszert, ami közvetve szintén hozzájárul a magas pulzus csökkentéséhez.
• Amennyiben kávé- vagy alkoholfogyasztást követően szívverésünk felgyorsul, az figyelmeztető jel arra, hogy ideje szüneteltetni vagy félretenni az olyan stimulánsokat, mint a koffein vagy az alkohol.
• Fogyasszunk magnéziumban (mandula, spenót, zab, lazac, makréla) és káliumban gazdag élelmiszereket (gomba, banán, csicseriborsó). 

Amennyiben a stresszfaktorok kiiktatása ellenére is meghaladja pulzusunk a 100 ütés/percet nyugalmi állapotban, és ha mindehhez mellkasi fájdalom és légszomj is társul, javasolt mielőbb felkeresni egy kardiológust a pontos okok feltárása érdekében.