Magas pulzus: nem mindig a stressz a bűnös, komolyabb dolog is lehet a háttérben

A szokatlanul szapora pulzus sokakat megijeszt, de vajon mikor kell komolyan venni?

A pulzus – vagyis a szív percenkénti összehúzódásainak száma – alapvető egészségügyi információt ad testünk állapotáról. Minden alkalommal, amikor megmérik, fontos üzenetet hordoz: akár teljesen ártalmatlan okból is lehet szapora a szívverésünk, de előfordulhat, hogy valamilyen betegség áll a háttérben - írja a Házipatika.com.

A magas pulzus nem mindig veszélyes, de sosem szabad félvállról venni, ha rendszeresen jelentkezik, vagy más tünetekkel társul.

Magas pulzus okai – mikor normális, és mikor kóros?

A nyugalmi pulzus általában 50–100/perc között tekinthető normálisnak, de ez egyénenként változhat az életkor, a fizikai állapot és az egyéni adottságok alapján. Az ennél magasabb pulzus

• normális lehet fizikai aktivitás vagy stressz közben, amikor a szervezetnek több oxigénre van szüksége; viszont
• kóros lehet, ha nyugalomban, váratlanul és gyakran jelentkezik, vagy más tünetekkel jár együtt.

Mi válthat ki szapora pulzust?

Ártalmatlan okok

• Fizikai megerőltetés;
• stressz, idegesség; valamint
• kávé, dohányzás vagy egyes gyógyszerek is kiválthatják.

Kóros állapotok

• Pajzsmirigy-túlműködés;
• fertőzés, láz, gyulladás;
• vérszegénység;
• szívizombetegségek és egyes ritmuszavarok; illetve
• oxigénhiányos állapotok, például tüdőbetegség esetén is előfordulhat.

Tünetek, amikre figyelni kell

A szapora szívverést nem mindig érezzük, de ha már igen, a kísérő panaszok árulkodóak lehetnek:

• gyengeség;
• légszomj;
• szédülés, ájulásérzés vagy
• krónikus fáradtság.

Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy 

a pulzusemelkedés mögött valamilyen betegség áll, nem csupán stressz vagy fizikai megterhelés.

Miért fontos kivizsgálni?

A szívnek nem tesz jót, ha tartósan vagy ismétlődően magas terhelésnek van kitéve. Ha a gyors pulzus mögött valóban betegség húzódik meg, annak kezelése nemcsak a panaszokat csökkentheti, hanem a komolyabb szív- és érrendszeri problémák kockázatát is mérsékelheti. 

Hogyan kezelhető?

A kivizsgálás és a pontos ok feltárása kulcsfontosságú ahhoz, hogy időben felismerjük a komolyabb problémákat, és megfelelő életmód- vagy gyógyszeres kezelést kapjunk. A kezelés mindig az okoktól függ:

• Ritmuszavaroknál gyógyszeres terápiára vagy pacemakerre lehet szükség.
• Vérszegénység esetén vas-, folsav- vagy B12-vitamin pótlás segíthet.
• Pajzsmirigy-problémák kezelésekor maguk a pulzusproblémák is rendeződhetnek.
• Bizonyos vérnyomáscsökkentők – például béta-blokkolók vagy kalcium-csatorna-gátlók – is lassíthatják a szívverést. 
   

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek

---