A szájüreg egészsége és az anyagcsere állapota szorosabb kapcsolatban lehet egymással, mint korábban gondolták. Egy több mint 300 ezer ember adatait vizsgáló elemzés szerint a fogágygyulladásban szenvedőknél később gyakrabban diagnosztizálnak 2-es típusú cukorbetegséget, miközben a cukorbetegség is növelheti a fogágybetegségek és a fogvesztés kockázatát.
Egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a szájüreg és az anyagcsere egészsége között. A fogágygyulladás megjelenését követően gyakrabban diagnosztizálnak 2-es típusú cukorbetegséget, miközben maga a cukorbetegség is növeli az ínybetegségek és a fogvesztés kockázatát - írja az origo.hu.
A The Lancet Public Health folyóiratban megjelent átfogó elemzés több mint 300 ezer ember adatait összegezte, amelynek során a kutatók 16 ország összesen 28 utánkövetéses vizsgálatát tekintették át. Ennek keretében azt vizsgálták, hogy a fogágygyulladás vagy a cukorbetegség jelentkezett-e előbb a pácienseknél, illetve hogyan alakult a résztvevők későbbi egészségi állapota.
Gyakrabban alakul ki cukorbetegség a fogágygyulladás után
Hat vizsgálat során mintegy 29 ezer embert követtek nyomon 5–20 éven keresztül. Az eredmények alapján azoknál, akik már a vizsgálat kezdetén fogágygyulladással küzdöttek, 18–25 százalékkal nagyobb eséllyel diagnosztizáltak később 2-es típusú cukorbetegséget.
- A teljes fogvesztés szintén komoly figyelmeztető jelnek bizonyult: az érintettek körében 30 százalékkal magasabb volt az újonnan felismert diabéteszes esetek aránya.
Ez az összefüggés ugyanakkor fordított irányban is megfigyelhető volt. A vizsgálatok kezdetekor már cukorbetegségben szenvedő résztvevőknél a későbbiekben gyakrabban alakult ki fogágygyulladás, és nagyobb valószínűséggel veszítették el a fogaikat, bár az erre vonatkozó bizonyítékok valamivel kevésbé voltak egybehangzóak.
- Fontos tudni, hogy a fogágygyulladás (parodontitis) az ínybetegségek egyik legsúlyosabb formája. A tartósan fennálló gyulladás jelentősen károsítja a fogakat rögzítő szöveteket és a csontállományt. Ilyenkor az íny gyakran megduzzad vagy vérezni kezd, a fogak meglazulhatnak, megfelelő kezelés hiányában pedig a folyamat akár a fogak elvesztéséhez is vezethet.
A tartós gyulladás szerepe a folyamatban
A fogágygyulladás következtében a károsodott ínyszöveten keresztül baktériumok és gyulladásos molekulák juthatnak a véráramba, ami a szervezet más részein is hozzájárulhat a gyulladásos folyamatok kialakulásához.
Elméletben ezek a molekulák ronthatják a szervezet inzulinra adott válaszreakcióját – az inzulinrezisztencia pedig a 2-es típusú cukorbetegség egyik legfőbb kiváltó oka.
Ugyanakkor a tartósan magas vércukorszint lassíthatja a gyógyulási folyamatokat, és gyengítheti az immunrendszer fertőzésekkel szembeni védekezőképességét. Ennek következtében a cukorbetegek jóval fogékonyabbá válhatnak a különböző ínybetegségekre.
Fontos hangsúlyozni, hogy az eddigi eredmények közvetlen ok-okozati kapcsolatot még nem bizonyítanak, mivel az elemzés kizárólag megfigyeléses vizsgálatokon, nem pedig randomizált, kontrollált kutatásokon alapult. Továbbá a fogágygyulladás meghatározására és diagnosztizálására alkalmazott módszerek sem voltak minden esetben egységesek.
A fogorvosok szerepe a cukorbetegség szűrésében
A kutatók véleménye szerint a jövőben érdemes lenne sokkal szorosabban összehangolni a fogászati és az általános egészségügyi ellátást.
A fogorvosok ugyanis könnyen felismerhetik azokat a pácienseket, akiknél indokolt lehet egy alapos diabéteszszűrés, miközben a már diagnosztizált cukorbetegek számára kiemelten fontos lenne a rendszeres szájüregi kontroll.
Bár az ínybetegség megléte önmagában még nem jelenti azt, hogy az érintett cukorbeteg, a vörös, duzzadt, visszahúzódó vagy gyakran vérző ínnyel mindenképpen érdemes fogorvoshoz fordulni. Ez fokozottan igaz abban az esetben, ha a cukorbetegség egyéb ismert kockázati tényezői is fennállnak.


















