Finnország déli részén egy fémdetektoros amatőr kutató két, egymástól mintegy 12 méterre fekvő rejtekhelyet talált. A körülbelül ezer éve elásott ezüstkincs több ezer pénzérmét és különféle ékszereket tartalmazhat.
Az Origo szerint Finnország eddigi legnagyobb késő vaskori ezüstpénzkincsére bukkant egy fémdetektoros amatőr kutató az ország déli részén. A mintegy 4,5 kilogrammos, körülbelül ezer éve elásott lelet több ezer érmét, valamint ékszerdarabokat tartalmazhat.
Kalle Lappinen a finnországi Sysmä térségében kutatott, amikor fémdetektora jelzést adott.
Ásni kezdett, majd kézi keresőműszere rendkívül erős jelet adott. Körülbelül 45 centiméter mélységben egy halom érmére bukkant.
A férfi az első felfedezés után értesítette a hatóságokat, majd a közelben újabb jelzést kapott. A második helyszínen egy újabb, földbe rejtett ezüstkincs került elő.
Több ezer érme lehet a két rejtekhelyen
A régészek eddig egy feldarabolt ezüstdarabot, egy karkötőt, egy amulettet, egy gyöngyöt és nagy mennyiségű pénzérmét azonosítottak.
Az érméket egyelőre nem tisztították meg és nem is számolták össze, a szakértők becslése szerint azonban több ezer darab lehet belőlük.
A leleteket két, egymástól körülbelül 12 méterre fekvő nyírfakéreg tárolóban rejtették el.
A kincset a régészek szerint 1000 és 1050 között, vagyis a viking kor végén áshatták el.
A lelet viking kori keltezése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Finnország ebben az időszakban viking terület lett volna. Az ország azonban szoros kereskedelmi és kulturális kapcsolatban állt Skandináviával.
Nem tudni, ki rejtette el az ezüstöt
A történészek egyelőre nem tudják, hogy ki ásta el a kincset, és pontosan miért rejtette el.
A korszakot külső támadások és társadalmi bizonytalanság jellemezte, ezért az ilyen kincselrejtések nem számítottak szokatlannak.
Az azonban biztosnak látszik, hogy az ezüst tulajdonosa később már nem tért vissza érte.
Hasonlóan látványos pénzérmelelet került elő korábban Lengyelországban is. Egy amatőr kutató több ezer réz- és ezüstpénzre bukkant fémdetektor segítségével Zewierszczów közelében. A mintegy 5000 érméből álló kincset a szakértők szerint valószínűleg a 18. század elején rejtették el.
Az érmék a régészeti lelőhelyek korának és kereskedelmi kapcsolatainak meghatározásában is fontos szerepet játszhatnak. A Genezáreti-tó partján fekvő el-Arajnál végzett feltárások során római kori érmék és más használati tárgyak kerültek elő. A régészek ezeket is felhasználták annak alátámasztására, hogy a lelőhely az ókori Betszaida lehetett.
Egy másik jelentős régészeti felfedezés során 1600 éves települést tártak fel Egyiptomban. A Dakhla-oázisban talált városban házak, kemencék, kőmalmok, kerámiatöredékek és érmék is fennmaradtak, amelyek részletes képet adhatnak a bizánci kori mindennapi életről.
A középkori leletek nemcsak gazdasági, hanem hadtörténeti részleteket is megőrizhetnek. A visbyi csata áldozatainak különös sérüléseit elemző kutatásban a régészek és szakértők fegyvermásolatok segítségével próbálták rekonstruálni, milyen fegyver okozhatta a tömegsírban talált koponyák szabályos sérüléseit.


















