Több millió szeizmikus felvétel fedte fel, milyen struktúrák rejtőznek a mélyben
Több millió szeizmikus felvétel fedte fel, milyen struktúrák rejtőznek a mélyben

Hat, eddig ismeretlen régió nyomaira bukkantak a földköpeny és a földmag határának közelében. A több mint kétmillió szeizmikus felvételen alapuló elemzés arra utal, hogy a Föld mélyén a korábban feltételezettnél jóval kiterjedtebb és összefüggőbb szerkezetek húzódhatnak.

A Journal of Geophysical Research: Solid Earth folyóiratban publikált kutatás szerint a Föld mélyén hat olyan, korábban ismeretlen régiót azonosítottak, ahol jelentős szerkezeti, illetve anyagbeli eltérések lehetnek. Az eredményekből az is kirajzolódott, hogy a korábbi térképeken elszigetelt foltokként megjelenő képződmények valójában nagyobb, összefüggő övekhez tartozhatnak - írja az origo.hu.

A bolygó ilyen mély rétegeit fúrásokkal nem lehet közvetlenül megvizsgálni, ezért a tudósok a földrengések során keletkező szeizmikus hullámokat használják. Ezek áthaladnak a Föld különböző rétegein, terjedésük pedig megváltozhat, amikor eltérő tulajdonságú anyagokkal találkoznak. A hullámok irányából és érkezési idejéből így következtetni lehet a mélyben található struktúrákra.

Több mint kétmillió szeizmikus felvételt elemeztek

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói gépi tanulási algoritmussal elemezték csaknem ötezer, 1990 és 2024 között bekövetkezett földrengés adatait. Összesen több mint kétmillió szeizmikus felvételt dolgoztak fel.

Hirdetés

Az algoritmus először minőség alapján osztályozta a felvételeket, majd azt vizsgálta, tartalmaznak-e úgynevezett PKP-prekurzor hullámokat. A mesterségesintelligencia-modell esetleges hibáit a kutatók manuálisan ellenőrizték és javították, a pontosított adatokat pedig visszatáplálták az algoritmus tanítási folyamatába.

A PKP-prekurzorok halvány szeizmikus hullámok, amelyek áthaladnak a Föld folyékony külső magján, a szilárd belső magon azonban nem. Amennyiben a földköpeny és a földmag körülbelül 2900 kilométer mélységben található határán eltérő összetételű anyaggal találkoznak, szétszóródnak.

Ennek következtében a PKP-prekurzorok a jóval erősebb fő PKIKP-hullámokat megelőzve érhetik el a mérőállomásokat.

A rendszer 174 929 kiváló minőségű PKP-prekurzor jelet azonosított. Ez több mint tízszer annyi, mint amennyit a korábbi kutatások során összesen sikerült megtalálni.

Az új adatok alapján a földköpeny legalsó részéről is részletesebb kép rajzolódott ki. A korábbi térképeken többnyire különálló, látszólag véletlenszerűen elhelyezkedő struktúrák jelentek meg. A kibővített adathalmaz azonban arra utal, hogy ezek közül sok valójában nagyobb és összefüggő övek része.

Hirdetés

A kutatók hat új területet is azonosítottak, ahol feltehetően jelentős, korábban ismeretlen anyagbeli eltérések húzódnak. Ilyen régiókat találtak többek között a magasabb szélességi körökön fekvő Eurázsia, Közép-Ázsia és a Dél-Atlanti-óceán alatt.

Ezekről a térségekről korábban kevés adat állt rendelkezésre, ezért a kutatók szerint a jövőben nagy felbontású szeizmikus módszerekkel érdemes részletesebben megvizsgálni őket.

A Föld működését is segíthetnek jobban megérteni

A képződmények eredete nagyon régi geológiai folyamatokra vezethető vissza. Egy részük kialakulása a kőzetlemezek alábukásával, vagyis a szubdukcióval függhet össze. Ennek során hatalmas mennyiségű anyag süllyedhet a Föld mélyébe.

A földköpeny és a földmag határán uralkodó rendkívüli nyomás és hőmérséklet hatására az alámerült anyag kémiailag elkülönülhet, ásványi szerkezete átalakulhat, illetve részben megolvadhat. Ennek eredményeként olyan képződmények jöhetnek létre, amelyek fizikai tulajdonságai jelentősen különböznek környezetükétől.

A kutatók óvatos feltételezése szerint a kisebb képződmények úgynevezett termokémiai felhalmozódások lehetnek. Létrejöttükhöz a többszörös szubdukció során alábukott kőzetlemezek maradványai, a helyi részleges megolvadás, az ásványok átalakulása és a mélyebb rétegekkel történő kölcsönhatás egyaránt hozzájárulhatott.

A most vizsgált struktúrák befolyásolhatják a földköpeny mozgását, valamint azt, hogyan forrósodik fel a magma a vulkánok és a mélytengeri hátságok alatt. Ezáltal a vulkáni folyamatokra is hatással lehetnek.

Az eredmények a tektonikus lemezek kialakulásának és a Föld mágneses terének jobb megértéséhez is hozzájárulhatnak. A kutatók ezért a hat újonnan azonosított térség további vizsgálatát sürgetik, többféle szeizmikus hullám és nagyobb felbontású módszerek alkalmazásával.

A Föld belsejének működésével kapcsolatban más kutatások is szolgáltak új eredményekkel. A Kárpátinfo korábban arról írt, hogy különös változásokat figyeltek meg a Föld magjában, amelyek a bolygó mágneses terének működésével is kapcsolatban állhatnak.

Hirdetés

A szeizmikus hullámok nemcsak a Föld, hanem más égitestek belsejének feltérképezésében is fontos szerepet játszanak. Egy korábbi kutatásban a Mars mélyéről érkező adatok alapján arra jutottak, hogy jelentős mennyiségű víz rejtőzhet a vörös bolygó felszíne alatt.

A szeizmológiai vizsgálatok gyakorlati jelentőségét a Kárpátalján észlelt földmozgások is mutatják. Augusztusban 1,7-es magnitúdójú földrengést regisztráltak a Rahói kistérségben, amelyet a lakosság már nem érzékelt, a műszerek azonban rögzítettek. Februárban pedig Munkács térségében mértek 1,7-es magnitúdójú földrengést.

Hirdetés

Forrás