A Volkswagen Bogár megkerülhetetlen típus az autózás történetében. Egyszerűsége és olcsósága több, mint 60 éven keresztül töretlen népszerűséggel ruházta fel. Annak ellenére, hogy a léghűtéses farmotoros jármű technikailag hamar elavult, a bájos karaktere szinte mindenki szívét megdobogtatta és halhatatlanná is tette az autótípust.
Népautó válság idején
Az 1929-33-as gazdasági válság Németországot is elérte. Ekkor kerültek előtérbe az egyszerűbb, olcsó autókról szőtt gondolatok. A motorkerékpárjaikról ismert Zündapp és NSU egyaránt Ferdinand Porschét kereste meg egy ilyen autó megtervezésével, ám egyik cég sem vállalta végül a gyártást, így az autó – néhány prototípus kivételével – tervezőasztalon maradt - írja az origo.hu.
1933-ban Adolf Hitler hatalomra került, és újra fontos lett a „népautó” ötlete.
Feltétel volt, hogy tartósan tudja tartani a 100 km/h-s sebességet, ne fogyasszon többet 7 liter benzinnél, négy személy csomagokkal együtt elférjen benne és ne kerüljön többe 1000 birodalmi márkánál. Több száz terv érkezett az erre kiírt pályázatra, de végül Porsche ötlete lett a befutó.
Azonban kevesen tudják, hogy a bogárhátú létrejöttének voltak magyar vonatkozásai is. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, Budapesten született Josef Ganz kritikai lapjában folyamatosan amellett érvelt, hogy a régi nagy, nehéz és drága autók helyett a modern, kisebb méretű, biztonságosabb olcsó járműveket kellene előnyben részesíteni.
A másik, nála fontosabb előfutár Barényi Béla magyar származású mérnök volt, aki már 1925-ben elkezdte a forma tervezését.
Később Porsche ehhez az ötlethez nyúlt vissza és ez alapján álmodta meg saját járművét. Másik fontos érdekesség, hogy ezt a fejlesztő csak 1953-ban ismerte el egy bírósági per során, ami után csupán csekély kártérítés járt Barényinak.
A jármű első neve Type 60 volt, majd KdF-re változott, ami az állami Kraft durch Freude (Erő az örömből) nevű szabadidős szervezet nevéből ered. A „bogár” (angolul: beetle) kifejezést először a New York Times használta a járműre 1938-ban, annak jellegzetes formatervezése miatt. Még ebben az évben létrejött a Volkswagenwerk GmbH, és megkezdték a termelést, ami nem tartott sokáig, ugyanis ’39-ben a gyár átállt a haditermelésre és a legtöbben így nem kapták meg a rendelt autót.
A felejthetetlen karakter
A civil gyártás 1945-ben, a háború után indult újra. Négy évvel később megjelent a kabrió változat és ugyanakkor az Egyesült Államokba is megkezdték az exportot. Az évek során – a típus gyártásának végéig – számos országban létesültek összeszerelő üzemek világszerte Németországon kívül, többek között Mexikóban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Malajziában és Nigériában is.
Az évek során számos újítást eszközöltek a Bogáron.
Kivették a hátsó ablak osztását, amivel tolatáskor jobb lett a kilátás – de az ablakok mérete is növekedett később –, bevezették a szimmetrikus ikerkipufogót és a tüzelőanyagtartály alakja is változott, aminek köszönhetően a csomagtérben lett több hely.
1955. július 5-én a cég elérte az egymillió, ’61 decemberében az ötmillió, ’66-ban pedig a tízmilliós legyártott példányszámot. 1974-ben a németországi gyártás megszűnt, ám a világ ezután sem szenvedett hiányt a típusból. Ettől a leállástól függetlenül a népszerűsége megmaradt és 1981-ben Mexikóban elkészült a húszmilliomodik példány. Egészen 2003-ig gyártották a szériát, ebben az évben az utolsó, brazíliai üzem is befejezte a gyártását.
Még az első generációs járművet gyártották, amikor 1997-ben megjelent a New Beetle, ám már a négyes Golf alapján. Ebből a szériából 13 év alatt több, mint egymillió eladott példányt tudott elkönyvelni a cég. 2011-ben ismét új konstrukcióval próbálkozott, aminek az alapja a hatos Golf volt, de ennek a sikere már elmaradt. 8 év alatt mindössze 530 ezer eladott példányt jegyezhettek be, ami a típus legsikertelenebb szériája.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
