A diabetes mellitus – közismert nevén a cukorbetegség – napjaink egyik leggyorsabban és legszélesebb körben terjedő népbetegsége, ami az utóbbi évtizedekben nemtől és életkortól függetlenül szedi az áldozatait. A WHO (Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint a világszerte mintegy 430 millió embert érintő kór elleni harc világnapja november 14-én volt. Ennek apropóján szakembereket kérdeztünk a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
A diabetes mellitus tulajdonképpen egy anyagcsere betegségnek számít, amelynek következtében a vércukorszint magas értékekbe szökik. A vérben található cukorformára, a glükózra szükségünk van, hiszen a szervezet egyik legfontosabb energiaforrása. A hasnyálmirigyben termelődő inzulin nevű hormon szállítja a cukrot a vérből a sejtekbe. Cukorbetegség esetén a szervezet vagy nem termel elegendő inzulint, vagy nem tudja azt hatékonyan felhasználni. Ennek következtében a cukor felhalmozódik a vérben, ami számos egészségügyi problémához vezethet, hiszen a magas cukorszint károsíthatja a szervezetet behálózó érrendszert, a veséket, a szemet és más szerveket.
A cukorbetegségnek alapvetően három típusát ismerjük.
Az egyes típusú – autoimmun megbetegedés – esetén az immunrendszer tévesen megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulin-sejtjeit, és ennek következtében az érintett beteg élete végéig inzulinbevitelre szorul. A fiatalkorú cukorbetegségnek is nevezett típus már gyermekkorban, vagy fiatal felnőttkorban kialakul, az okai között genetikai hajlam, stressz, vírusfertőzés szerepel a leggyakrabban.
Az összes cukorbetegség között ez a típus mintegy 8-10%-át érinti a betegeknek, a legfőbb tünetei között pedig az éhség-, szomjúságérzet, szájszáradás, gyakori vizelés, fáradtság, látászavar szerepel.
A betegek mintegy 90 %-át érintő kettes típusú cukorbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezet rezisztensé válik az inzulinnal szemben, és nem tudja azt hatékonyan felhasználni. Egy ideig ugyan a szervezet próbál több inzulint termelni, de egy idő után a hasnyálmirigy ebben a tevékenységben ,,elfárad” és kialakul a magas vércukorszint.
Itt a legfőbb okok között a genetikai hajlam mellett a mozgásszegény életmód, elhízás, helytelen, rendszertelen táplálkozási szokások szerepelnek.
A betegség tünetei nagyjából megegyeznek a felsoroltakkal, ugyanakkor itt fokozatosan figyelni kell a(z elsősorban alsó) végtagokra is, hiszen az érszövődmények súlyosabb esetekben nehezen gyógyuló sebekhez, fekélyekhez, és akár végtag-vesztéshez is vezethetnek.
Létezik még egy úgynevezett gesztációs típusú betegség is, ami csak terhesség idején jelentkezik. Ez azért alakul(hat) ki, mivel a méhlepény olyan hormonokat termel, amelynek hatására az áldott állapotban lévő nő sejtjei kevésbé érzékenyek az inzulinra. Ennél a típusnál a szülést követően a szénhidrátcsere legtöbbször helyreáll.
Ha a fent említett tüneteket észleljük, akkor azonnal mérjük meg a vércukorszintünket, amelyet még tünetmentesen is érdemes ellenőriztetni évente legalább egyszer.
Ami a normális értékű éhhomi vércukorszintet illeti, az 4-6 mmol/l értéket jelent, étkezés után két órával a vércukorszint 8 mmol/l szintes értéke is megengedhető.
Ha még pontosabb értékeket akarunk mérni, akkor meg kell vizsgálni az úgynevezett glikozilált hemoglobin (HbA1c) szintjét, ami a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin glükózzal töltött értékét jelzi, és ami az elmúlt 2-3 hónap átlagos cukorszintjét tükrözi.
Természetesen magas vércukorszint esetén egy sor más labor-vizsgálatot is el kell végezni, de ebben az esetben már családorvos, vagy endokrinológus szakemberrel történő konzultációra/vizsgálatra is szükség van.
A cukorbetegséget nem hiába nevezik ,,csendes gyilkosnak” is, hiszen akár éveken keresztül is tünetmentes lehet, és gyakran csak akkor észleljük, amikor már valódi tünetei, esetleg szövődményei is jelentkeznek. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy amíg húsz-harminc évvel ezelőtt a cukorbetegség a felnőtt populáció mintegy 5 %-át érintette, mára ez az arány közelít a 10 százalékhoz, és a betegség előfordulása is egyre inkább ,,fiatalodik”. Mint minden betegségnél, itt is könnyebb a megelőzés, mint a gyógyítás, amelyben elsősorban a túlsúly elkerülése, a mozgásszegény életmód leküzdése, a helyes táplálkozás, a káros szenvedélyek mellőzése, és a stresszes életvitel megfelelő kezelése lehet a megoldás.
A mai okos eszközök világában figyeljünk oda a legfontosabb paramétereinkre, így a napi lépésszámra (amiből naponta 8-10 ezer javasolt), a testtömegindexünkre (BMI), ami 30 fölött már elhízásnak számít, és a napi kalória bevitelünkre.
A fent említett tünetek esetén pedig mindenképpen forduljunk szakemberhez!
Sajtó alá rendezte: Bubrjak Olena járási endokrinológus és Jakab Lajos badalói családorvos
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
