Már megint szombatról vasárnapra, hajnali 2-ről 3 órára kell előretolni az óra mutatóját, ha még ilyen kézi vezérlésű, klasszikus időmérő eszközzel rendelkezik. Ha nem, akkor bízza magát okostelefonjára, laptopjára, azok átállnak úgyis, önnek csak a fáradtsággal kell megküzdenie. Na persze ez is elég.
Tavasszal mind egy órával kevesebbet alszunk a már ezerszer leszavazott, mindenki által gyűlölt óraállítás miatt.
A nagy pillanat március 29-én, hajnalban érkezik, ha hajlandó felébredni rá, de miért is tenné?
Ez nem az Oscar-díj átadója és nem születik gyerek sem, csak ellopnak tőlünk egy órát.
Magyarországon 1954-ben vezették be a nyári időszámítást, akkor még a spórolással magyarázták, de ma ennek már semmi értelme nincs . G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke szerint azonban ezekre a félévenkénti óraátállításokra már nincs semmi szükség. Feleslegesen terheli meg a szervezetet, mert igaz, van, aki észre sem veszi, más azonban hetekig rosszul alszik a felborult idő miatt.
Veszélyek a mutatókban
Az idősek és a kisgyerekek jelentik a fő kockázati csoportot, ők nehezebben állnak át az új időre, és már nem is kéne nekik ezzel bajlódni, hiszen az EU 2019-ben egyöntetűen elfogadta, hogy el kell törölni az átállítást, csak abban nem jutnak dűlőre, hogy utána egységesen a téli vagy egységesen a nyári legyen-e. Egy 2022-es interjúban G. Németh György arról beszélt nekünk,
a nyári időszámítást jellemzően a „városi baglyok” preferálják, akik szeretnek sokáig fennmaradni, és eszükbe sem jut a lakosság nagy részét kitevő vidéki populáció, akik például a mezőgazdaságban dolgoznak, és nekik nem a legkényelmesebb a nyári órajárás.
Az országok képtelenek megegyezni, pedig a fáradtságot mindenki megérzi, a döntéshozók is. Sőt, a szív- és érrendszer terhelése is veszélyes, mert mikor alszunk, szívünk, ereink regenerálódnak, de ha ez a folyamat megváltozik, felborul a szív- és érrendszer működése.
AZ ÁTÁLLÁS MINDIG MEGVISELI A SZERVEZETET, DE A TAVASZI ROSSZABB, OLYANKOR TÖBB BALESET ÉS HALÁLESET TÖRTÉNIK.
A kardiovaszkuláris rendszer a cirkadián ritmus szerint működik, vagyis egyfajta 24 órás belső óra szerint, amely szabályozza az élettani folyamatokat. Amikor tavasszal előreállítjuk az órákat, az ébrenléttel töltött óráink elcsúsznak a természetes fény által vezérelt belső rendszerhez képest. Látszólag csupán egyetlen óráról van szó, de a kutatások szerint ennek valós és mérhető hatásai vannak a szív egészségére.
Sokáig úgy gondolták, az óraátállítást követő napon megugrik a szívinfarktusok száma, de egy tavaly megjelent, közel 170 ezer beteg adatait feldolgozó kutatás alapján az átállás utáni napon nem találtak jelentős növekedést a szívinfarktusok számában, sokkal később jelentkeznek a veszélyes betegségek rizikófaktorai.
Az első nap fáradtságához a legtöbben pár nap alatt hozzászoknak, de testünk krónikus eltolódásba kerül – például a természetes fénnyel. Nyolc hónapon át vagyunk így „elhangolva”, és az alváshiány miatt gyarapodó stresszhormonok növelik a szívbetegség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Persze a most esedékes egy órával megrövidült alvás nem okoz szívrohamot, de a kimaradt idő, a hetekig, akár hónapokig tartó hánykolódás összeadódik, és hízáshoz, alvási apnoéhoz, magas vérnyomáshoz vezethet, ami viszont már összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel. Egy 2026 februárjában megjelent tanulmány szerint a rövidebb alvásidő összefüggésbe hozható a pitvarfibrillációval is - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
