VR-szemüveg egereknek, remény a vakoknak – egyre közelebb kerül a Roska Botond által alapított kutatócsapat és intézet ahhoz, hogy visszaadják a vakok látását. A halál beállta után hat héttel is életben tudják tartani a retinát, annak minden sejtjét tüzetesen vizsgálják. Palkovics László kormánybiztos az Index hasábjain megjósolta: ebből hamarosan Nobel-díj lehet. A világhírű magyar kutató lapunknak elárulta, hol tartanak most a látásért folytatott küzdelemben.
Ha megkérdeznénk az utca emberét, melyik érzékszervét tartja a legfontosabbnak, valószínűleg gondolkodás nélkül vágná rá, hogy a látását. Gyakran bele sem gondolunk, mennyire megváltozik az élet és az érzékelés, ha elveszítjük ezt: a mindennapi tevékenységek elvégzése jóval nehezebb, a világ pedig hirtelen egy akadálypályává válik.
Itt jön a képbe Roska Botond munkássága, amely reményt ad a gyógyulásra a reménytelennek tűnő állapotból. Roska Botond, a Bázeli Egyetem professzora és az ott működő Molekuláris és Klinikai Szemészeti Kutatóközpont, az IOB alapító igazgatója. Roska a Szent István-rend birtokosa és több rangos nemzetközi tudományos díj, a Louis-Jeantet-díj, a Körber-díj és a Wolf-díj kitüntetettje. Kutatásai olyan úttörő gyógymódokhoz vezettek, amelyek a genetikai okokból elvesztett látást adják vissza.
Nem véletlen, hogy Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Nobel-díj legnagyobb magyar esélyesének nevezte év eleji nagyinterjúnkban.
A kormánybiztos korábban az elsők között jósolta meg Krausz Ferenc Nobel-díját is, így érdemes odafigyelni, amikor az esélyesekről beszél. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány támogatta Roska professzor hazai kutatásait, amelyek nyomán – a szintén neves agykutató, Rózsa Balázs professzorral közösen – létrejött egy új kutatóintézet, a BrainVision Center (BVC). „Ez az intézet csodás dolgokat csinál. Tavaly Roska Botond megkapta a Wolf-díjat, amely hagyományosan a Nobel-díj előszobája. Krausz Ferenc esetében is így történt – ő is megkapta a Wolf-díjat, aztán a következő évben Nobel-díjas lett” – mondta interjúnkban Palkovics.
Roska Botond hozza el a fényt a vakság sötétjébe
Roska Botond és alapítótársa, Rózsa Balázs, világszerte elismert magyar agykutatók egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy visszaadják a vakok látását.
A retina olyan, mint egy számítógép, amely videókat gyárt az agy számára
– magyarázta az Indexnek Roska, aki a bázeli IOB intézettel közösen dolgozik magyar kutatókkal a probléma megoldásán. Úttörő ötlete is Bázelben született: különböző génterápiás eszközökkel fényérzékeny algákat ültetnek be a retinába, hogy visszaadják a látását azoknak is, akik teljes vakságban élnek.
Ehhez azonban elengedhetetlen volt, hogy életben tudjuk tartani a retinát. Eddig ugyanis a halál beállta után hozzávetőleg egy napig tudtuk mérni, hogy a retina hogyan kommunikál az emberi aggyal. Utána ezek a jelek eltűnnek. De ha életben tudjuk tartani a vak retinát hozzávetőleg öt hétig, akkor utána is képesek vagyunk teljes egészében visszahozni a halál miatt elveszett jeleket
– részletezte. Ezt a problémát oldotta meg a BrainVisionCenter technológiája, amely lehetővé tette, hogy a retina teljes vastagságában és 3D-ben mérjük a humán neuronok, neuronhálózatok aktivitását akár a legújabb genetikai alapú feszültségszenzorokkal.
Először megbetegítik, hogy aztán meggyógyíthassák
Ma már célzottan tudunk géneket bejuttatni meghatározott sejttípusokba – ismertette Roska egy másik technológiai áttörését. Az egyik ilyen irányú kutatás például arra fókuszált, hogy a fotoreceptorokban – egészen pontosan a csapsejtekben – olyan géneket aktiváljanak, amelyek képesek visszaadni a látást teljes vakság esetén is.
A BVC ebben is meghatározó szerepet játszott: elmondása szerint a technológiai akadályok leküzdéséhez egy egészen új, forradalmi fejlesztésre volt szükség, egy 3D-s akusztikus-optikai (AO) képalkotó rendszerre, amelyet a kutatóintézet vezetője, Rózsa Balázs dolgozott ki. Ez új távlatokat nyitott a retina vizsgálatában.
A berendezés gyökeresen különbözik a piacon elérhető mikroszkópos technológiáktól, gyakorlatilag világújdonság. Milliószor gyorsabb méréseket tesz lehetővé, mint az eddig használt klasszikus lézerpásztázó mikroszkópok. Kis túlzással minden egyes mérése valamilyen tudományos újdonságot jelent. Több mint 20 méréstechnikai világrekordot állított fel és a világ vezető egyetemei, intézetei használják, mint például a Massachusetts Institute of Technology (MIT), Yale, Harward, Stanford, Columbia Egyetem, University College London, University of Helsinki, Boston Children’s Hospital.
A 3D-s mikroszkópba beletesszük a humán retinát a halál után, amelyet előzetesen megjelölünk az aktivitást jelző genetikai alapú szenzorokkal,majd gyakorlatilag minden sejtet képesek vagyunk egyszerre mérni
– részletezte lapunknak Roska. Egy speciális, Rózsa Balázsék által a mikroszkóphoz fejlesztett nagy sebességű, nagy intenzitású és felbontású lézerprojektorral képeket vetítenek a humán retinára, miközben a mikroszkóp párhuzamosan rögzíti, hogyan reagálnak az egyes sejtek – majd ezt összevetik az egészséges retina viselkedésével. Ennek köszönhetően sejtszintű adatokat tudnak gyűjteni egy olyan retinában is, amelyet a vakságból hoztak vissza a látás állapotába.
A kutatók jelenleg a technológia továbbfejlesztésén dolgoznak: kissé sarkítva úgy is fogalmazhatnánk, hogy igyekeznek „megbetegíteni” a retinát, azaz genetikai szembetegségeket ültetnek be a szövetbe, annak érdekében, hogy élő emberi retinán tudják tanulmányozni a kóros folyamatok kialakulását és lefolyását. Ezzel a módszerrel közelebb kerülhetnek az olyan elváltozások gyógyításához, amelyek ma még gyakran visszafordíthatatlan látásvesztéshez vezetnek. A módszer sok esetben elegendően hosszú mérési időt biztosít egy-egy humán terápiás eljárás hatékonyságának teszteléséhez is.
VR-szemüveg egereknek, remény a vakoknak
Egy másik, világszinten is egyedülálló fejlesztésben a BrainVisionCenter kutatói az állatok látókérgének működését vizsgálták. A legfontosabb kérdés, hogy miként érthetjük meg a látás és az ahhoz kapcsolódó agyi plaszticitás mechanizmusait annak érdekében, hogy akár az agykéreg szintjén is helyre tudjuk állítani a látást olyan betegségek esetében, amikor a szem és a látóideg már gyógyíthatatlan elváltozást mutat.
A BVC-nél erre is találtak egy kreatív – mondhatni sci-fibe illő – megoldást. A Moculus eszközzel képesek egy háromdimenziós, virtuális valóságot vetíteni az egerek elé. Ennek segítségével az állatok gyakorlatilag nagyon hasonlóan látnak, mint az emberek.
A korábbi VR-rendszerek a virtuális valóságot kétdimenziósra redukálták, ahogy például egy tévékészülék teszi. Rózsa Balázs és Dobos Gergely felismerte, hogy az egerek valójában nem tudják ezen síkra, azaz a tévéképernyőjére vetített kétdimenziós képeket értelmezni, mert az agyuk nem elég fejlett ehhez. Az általuk és a BVC által kifejlesztett virtuális valóság térben, azaz 3D-ban vetíti az információt, így a kísérleti állatok úgy látnak vele, mint a valóságban. Az új eszközzel a korábban szinte vaknak, illetve gyengén látónak tekintett egerek elkezdték az emberhez hasonlóan érzékelni a külvilágot. Kiderült, hogy a látókéreg teljesen máshogy működik, mint azt korábban gondolták.
Ennek óriási gyakorlati haszna van: a vakság mélyebb megértéséhez és hatékonyabb terápiájához elengedhetetlen, hogy pontos képet kapjanak az aktív látás működéséről, azaz amikor az agy nemcsak befogadja, hanem értelmezi is a látottakat. Ezt a dinamikus folyamatot azonban eddig nem tudták sejtszinten mérni.
A BVC kutatóinak sikerült kifejleszteniük egy olyan rendszert is, amelyben az említett 3D-s mikroszkóp összeköttetésben áll egy precíziós robotkarral. A kar valós időben követi az egér mozgását és látási reakcióit, így a kutatók sejtszinten figyelhetik meg, hogyan alakul ki a látás az agyban.
A BVC küldetése, hogy előmozdítsa az új terápiák fejlesztését és tesztelését, és mélyebb ismereteket szerezzen az agy és a szem működéséről, valamint betegségeiről
– fogalmazott Roska Botond. A most zajló kutatások pontosan ezt szolgálják: egyszerre segítik a vakság jobb megértését és hozzák közelebb azokat a technológiákat, amelyek egy nap valódi kezelési lehetőséget jelenthetnek azon látássérült emberek számára, akik eddig legfeljebb reménykedtek ebben.
A BVC-ben kifejlesztett technológiai platformot már jelenleg is használják a vakság mellett bizonyos neurológiai betegségek, mint például az epilepszia és a demencia terápiájában. A jövőben számos további központi idegrendszeri betegség diagnózisát és terápiáját szeretnék kidolgozni – árulta el lapunknak a világhírű magyar kutató - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
