Elfelejtett gyümölcsféléink, ritkaságok, újdonságok - Mogyoró

A mogyoró a legrégebben fogyasztott gyümölcseink egyike. A Kárpát-medencében őshonos a közönséges mogyoró (Corylus avellana). Többnyire bokor, néha bokorfa. Kopáncsa majdnem olyan hosszú, mint a benne lévő tojásdad vagy kerekded alakú makk. Kárpátalján mindenütt megtalálható, erdőszéleken, hegyoldalakon, árokpartokon.

Aránylag könnyen termeszthető, igénytelen növény, mégis a házikertekben alig látni, pedig érdemes lenne termesztésével foglalkozni. Most pedig nézzük, mik azok az értékek, amivel a mogyoró rendelkezik. Fontosabb beltartalmi értékei 100 g magbélben: energia – 2900 Kj, fehérje – 15,6g, zsír – 63,5g, szénhidrát – 8,7g, víz – 7 g, rost – 3,2g, C-vitamin – 6 mg, B1 – vitamin – 400 ug, B2 – vitamin – 500 ug, Ca – 200 mg, Fe – 35 mg, P – 360 mg, K – 600 mg, Mg – 140 mg.

Nos, hogy már tudjuk, mit rágcsálunk sósmogyoró formájában, nézzük a termesztésének alapjait és feltételeit.

A mogyoró kedveli a nyirkos talajú napos domboldalakat. A száraz déli lejtőkre ne ültessük. A mogyorónak már az 50 cm vastag termőréteg is elegendő, mert sekélyen gyökeresedik. Hidegtűrő növény, de az extrém hidegek károsítják, a barkák mínusz 16-200C-on elfagyhatnak. Gyümölcstermő növényeink közül a mogyoró virágzik a leghamarabb. A tél végi, kora tavaszi felmelegedés hatására virágzásnak indul, és ha ekkor hirtelen nagy lehűlés következik, kárt szenved. Szélporzós kultúra.

Fényigénye átlagosan 1800 napfényes óra, tehát mérsékelten fényigényes, de az árnyékban termése lecsökken. Vízigénye évi 650 mm. A 9–12 0C évi átlagos hőmérsékletű területeken jól érzi magát. Mészigénye közepes. A talaj kémhatása 5,5 – 8,5 pH között megfelelő. Gyökérnemes tehát saját gyökerén szaporítják, azonban törzses oltványok előállításához a törökmogyoró magoncát használják. Házikertekben természetes bokor formában vagy sövényszerűen neveljük. Sok tősarjat nevel, amelyből folyamatosan felújul, viszont ezáltal besűrűsödik a mogyoróbokor. A mogyoró legértékesebb termővesszői 15–25 cm-esek. A termővesszőkön háromféle rügy található: hajtásrügy, barkarügy vagy virágzat (hím), melyből 5–15 cm hosszú virágzat fejlődik és termőrügyek, amelyből fejlődik ki maga a termés. A mogyoró termése fajtától függően augusztus végén kezdődik és szeptember végén fejeződik be.

A mogyoró rendszeres növényvédelmet nem igényel, azonban erdő melletti területen a mogyoróormányos károsíthat. Sűrű bokroknál néha felléphet a monília, amely a virágot károsítja. Várható termés egy bokorról 3-4 kg száraz héjas termés. Héjában tárolható, mint a dió.

Magyarországon jelenleg a következő fajtákat engedélyezik: Római mogyoró K.1., Cosford K.2., Nagy tarka Zelli K.5. Mivel Kárpátalján a mogyoró nagyüzemi termesztése hiányzik, ezért engedélyezett fajtával sem rendelkezünk.

A mogyoró termését sokféleképpen használják az élelmiszeriparban, a gyógyászatban és kozmetika iparban. A magok nyersen, édességekben, süteményekben finom ízűek. Kinyert zsíros olaja étkezési csemegeolaj, de kozmetikumokban, bedörzsölő szerekben, szappanokban is értékes összetevő. A szárított mogyoró belét megsütve vagy megtörve kevés borban áztatják (50 g-ot fél literben 3-4 napig), a népi orvoslásban hurutos, náthás betegségek esetén használják. Levele és rügye cserzőanyagai és flavonidjai révén megszárítva, teának elkészítve gyomor- és bélhurut kezelésére eredményesen alkalmazható. A mogyoróvaj pedig sok ember kedvenc csemegéje.

Bodnár István
kertészmérnök, Bakta