A politikusok feladatait is átveheti a mesterséges intelligencia a riasztó jövőben

A kiberhadviseléstől a robotfegyverekig – a holnap hadvezérei a számítógépek lesznek. A jövő már elkezdődött, az okos eszközök térnyerésével alapjárattá vált az IT-alapú adatlopás és kémkedés. A mesterséges intelligencia fejlődésével pedig szintet lépett a befolyásolás lehetősége is, a fogyasztási szokások kialakításától akár az ideológiai formálásig. Ez azonban csak a kezdet – állítja Abishur Prakash geopolitikai elemző, aki szerint a mesterséges intelligencia az alkalmazottak után a vállalatvezetők, sőt, a politikusok feladatait is átveheti. A világ vezetői pedig mintha még sürgetnék is ezt a riasztó jövőt. Interjú a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából.

– Társadalomtudósokat gyakran idéznek úgy, hogy meglátták, mit hoz a jövő. Ön 2013-ban hozta be a „következő geopolitika” kifejezést. Amit azóta látunk az az akkor leírtak bekövetkezése?

– A két könyvemben, amelyet a „következő geopolitika” témájának szenteltem, fejezetenként idővonalat is felvázoltam, hogy mi történhet meg 2034-ben, vagy 2028-ban, vagy éppen 2041-ben és így tovább… A dolgok még sokkal gyorsabban történnek. Akkor én 2020-at neveztem a fordulóévnek, amikor a geopolitika elszakad az olajtól és földgáztól, mint meghatározó tényezőtől és a technológia foglalja el a helyét, ezt jelenti a „következő geopolitika”. Látjuk, hogy mi történik a Huawei, vagy éppen a TikTok körül; cégeket, kínai cégeket betiltanak, és nyugati cégek elé is különböző akadályokat gördítenek – szóval elkezdődött, és már benne vagyunk, innentől pedig ez csak fokozódik.

– A régi iskolához tartozó lépés kitiltani egy országot, oda kötődő céget egy másik országból. Említette a Huawei és a Tiktok példáját, amelyeket érintett a kitiltás egy-egy piacról. De ezek vajon tényleg biztonsági szempontból történtek, vagy ez, a nemzetbiztonság csak az érv, és valójában a saját piac védelme mozgatja. Szóval a biztonsági és gazdasági okok összekapcsolódnak az említett esetekben?

– A felszínen a magyarázat szól a nemzetbiztonságról, vagy megfigyelhetőségről, adatvédelemről. A valóság ugyanakkor az, hogy a kormányok – elsősorban a nyugaton – nagyon aggódnak Kína felemelkedése miatt. Kína erősödése fenyegeti különösen az Egyesült Államokat, illetve vezető szerepét a világon. Szóval lehet egyfajta igazolás is a nemzetbiztonsági érv. Amikor országok azt mondják, nem bízunk a Huawei-ben, ha ők építik ki a telekommunikációs rendszerünket. És az a helyzet, hogy a nyugati országok tényleg ehhez folyamodnak, bár nem csak a nyugat, India is például, sok ország. Az eszközük arra, hogy Kínát leszereljék, hogy Kína emelkedését megállítsák az, ha korlátozzák a cégeit, korlátozzák Kína megjelenését a társadalmaikban. Szóval adhatnak bármilyen magyarázatot, amit csak akarnak, de ez egy újfajta külpolitika és geopolitikai stratégia.

– Gondolja, hogy Kína valóban fenyegetés?

– Nos a nyugat számára mindenképpen, az elmúlt 70 évben az Egyesült Államok irányította világot. A világot olyan szervezetek, intézményes struktúrák, egyezmények kapcsolták össze, amelyeket az Egyesült Államok épített ki, nem a nyugat, hanem kifejezetten az USA. A Világkereskedelmi Szervezet, az ENSZ, a Világ Egészségügyi Szervezet, Nemzetközi Valutaalap – úgy hangzik, mintha a világ közösen hozta volna létre, de ezek amerikai intézmények. Szóval Amerika vezető szerepe, dominanciája a tét, amelyet Kína kihívás elé állít.

– Nos a dominanciát fenyegeti Kína. De ez megjelenik a biztonsági fenyegetésben is, komoly aggodalom övezi ezt is, vagy tényleg inkább a dominancia, ami hatalomról, gazdasági hatalomról szól?

– Az Egyesült Államok számára mindenképpen komoly aggodalom. Ha csak belegondol abba, hogy például az amerikai katonai tengerészet egyedül rendelkezik 10 repülőgép-hordozóval, míg a világ összes többi országa is ugyanennyivel. Egy másik adat: A világ három legerősebb légierejével az Egyesült Államok rendelkezik, ezek az amerikai légierő, az amerikai haditengerészet és az amerikai hadsereg. Mind amerikai – most pedig a technológia révén Kína ezt képes lesz erőpróbára késztetni. Például a 2030-as évekre Kína azt tervezi, hogy ember nélküli autonóm tengeralattjárókat állít szolgálatba a világ tengerein, ezek pedig különböző feladatokat hajthatnak végre, akár támadást is. Ha pedig ezt kivetíti és a képet kiszélesíti, akkor azt látjuk, hogy ugyanez megtörténik a puha hatalomgyakorlásban, de az üzleti szemléletben, és a politikai rendszerekben, szóval teljes körűen.

– A kérdés akkor csak az, hogy az óriási tortából ki kapja a nagyobb szeletet...

– Na igen ez igazán az egymillió dolláros kérdés, hogy ki győzedelmeskedik majd. Most érünk a végére azoknak az időknek, amelyeket egyetlen szuperhatalomról szóltak, évtizedekig éltünk úgy, hogy az Egyesült Államok mutatta a szélirányt. Az sem fog persze megtörténni, hogy Kína válik az egyetlen igazodási ponttá. Az Egyesült Államok és Kína mellett ott van India, az Európai Uniót is számításba kell venni, az Egyesült Királyságot és Japánt is. Olyan korszakba érkezünk, amelyben a nemzetek között zajlik majd a küzdelem a szuperhatalmi státuszért.

– És vajon a technológián keresztül harcolnak majd, vagy itt a hagyományos hadviselésre is gondolnunk kell?

– Az országok közötti verseny középpontjában a technológia áll, még a hagyományos hadviselésben is. Oroszország például mesterséges intelligenciával rendelkező rakétát fejleszt. Még a hagyományos katonai felszereléseket is átértelmezi a technológia, bármit, amit egy ország tenni akar. Legyen az ember nélküli fegyverzet, katonai robot, vagy humanoid katona – a technológia kerül a középpontba. A technológia kiegyenlíti az erőviszonyokat, rajta keresztül egyes országok olyan dolgokat is meg tudnak tenni, amikre korábban nem voltak képesek.

– Egy megfigyelés arra, hogy a technológia miként van jelen, Európában is, Kínát érintően. A megfigyelés pedig arról szól, hogy június a labdarúgó Európa-bajnokságon, ha követte a mérkőzéseket, akkor azt látta, hogy a nagy szponzorok a kínai vállalatok voltak: Tiktok, Alipay, Hisense. Szóval a legnagyobb kínai vállalatok jelen vannak, láthatók, és nagy sporteseményt támogatnak.

– Igen erről én is írtam a közösségi médiában, nekem is feltűnt, és azt mondtam, briliáns lépés volt Kína részéről, hogy ott legyen százmilliók arcában világszerte. Kiviláglik belőle az a hiba, amelyet az amerikaiak elkövetnek, nevezetesen, hogy ezt a lehetőséget nem használják ki, nagyon kevés amerikai hirdető volt ott, túlnyomóan kínaiak és európaiak jelentek meg, ami puha hatalomgyakorlás, emberek gondolkodásának befolyásolása, és egyben egy közlemény a nyugatnak, hogy „betilthatjátok termékeinket, letilthatjátok szolgáltatásainkat, de nem adjuk fel a harcot”.

– Ami pedig a mesterséges intelligenciát illeti, ami rész ezeknek a mozgásoknak, törekvéseknek a nemzetek felől, nagyhatalmak felől. De a mindennapi életben, mit gondol mi az elsődleges szerepe és fő célja a mesterséges intelligenciának, amit már most is használunk egyébként. Eljutunk egy olyan pontra, amikor a mesterséges intelligencia helyettesíti az emberi intelligenciát, hogy az embernek tényleg nem kell használnia az agyát, mert más megoldja. Egy tényleg mindennapos dolog, a GPS navigáció. Nem kell megtanulnia, hogy elolvasson egy térképet, mert a navigáció odavisz.

– A társadalmakat és gazdaságot a mesterséges intelligencia újraformálja. Nézze az Egyesült Arab Emirátusokat és Szaúd-Arábiát, országokat, amelyek évtizedeken át az olajtól függtek, mint fő exportterméktől. Gyorsan alakítják át gazdaságukat a mesterséges intelligencia köré építve. Szóval a mesterséges intelligencia nagy szerephez jut. Például lehet politikus is – ezt a koncepciót én is felvetettem, Tokió egyik kerületében a polgármesteri versenyben mesterséges intelligencia is indult, harmadik helyen végzett és 4 ezer szavazatot kapott. De vajon mik a következményei a mesterséges intelligencia-politikusok megjelenésének? Egyes kormányok különböző szakpolitikák kialakításához használnak mesterséges intelligenciát, különböző szabályozások megteremtéséhez. Vajon milyen törvényeket ír majd a mesterséges intelligencia. És vannak itt igazi etikai kérdések: például mit jelent az előrejelző bűnüldözés? Amikor a mesterséges intelligencia előre jelzi, hogy ki követ majd el bűncselekményt, ki mit csinál majd, ki jelenti a legnagyobb kockázatot a társadalom számára. Oda jutunk, hogy következő 5-10-15 évben a mesterséges intelligencia lesz mindennek a középpontja.

– Bizonyára vannak előnyei, de ott vannak ezek az aggodalmak, sőt veszélyek...

– Hogy a végén mi történik, az szerintem az emberiségtől függ, ő döntsön róla. Miként akarja szabályozni és ellenőrizni a mesterséges intelligenciát. Amit nem mondhatok az az, hogy a javaslatok, amelyekkel számos intézmény előállt a betiltásra vonatkozóan, például a gyilkos robotok betiltása, nonszensz és kivitelezhetetlen, hiszen abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok rendelkezik velük, akkor Kína is így fog tenni, és abban a percben, amikor Kína hozzájut India is beszerez, és aztán India nyomán Pakisztánnak is kelleni fog – dominóhatás érvényesül majd. Ezeknek a technológiáknak a betiltása nem járható, meg kell érteni, és egyfajta összehangolásuk lehet a realitás, különböző paraméterek alapján.

– Az egyik legfőbb aggodalom a mesterséges intelligenciát illetően, azt is figyelembe véve, amit az imént említett, az az, hogy számításba kell vennünk, az úgynevezett Frankenstein-teremtvény-hatást, amikor önálló életre kel.

– Mindenképpen! Márpedig kompromisszumot kell kötni és persze mindennek megvan a kockázata. Azt kell végiggondolni, hogy miképpen fog gondolkodni a mesterséges intelligencia, és ugyanolyan fontos az is, hogy ki fogja ellenőrizni a mesterséges intelligenciát. Ha például Magyarország holnap úgy dönt, hogy mesterséges intelligenciára építi fel az egészségügyi rendszerét, akkor vajon kinek a rendszerét vásárolja meg, az amerikait kínait, izraeli, vagy britet, vagy inkább úgy dönt sajátot fejleszt? Az ország, amelynek a mesterséges intelligencia-rendszerét használják az egy új fajta dominanciához jut. Ahogy ma még az országok amiatt aggódnak, hogy nagy tech-cégek milyen befolyásra tesznek szert a társadalmaikban, a jövőben az lesz a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusai miként dominálják majd a társadalmat. Malajzia fővárosának Kuala Lumpurnak a működését egy kínai mesterséges intelligencia-rendszer irányítja, a neve Városi agy. A teljes forgalmat is irányítja…. Gondoljunk bele, az Egyesült Államoknak még évtizedekbe került, hogy technológiáit elterjessze világszerte. Kínának kevesebb, mint 12 hónap kellett ahhoz, hogy meghatározó szerepbe kerüljön Malajziában a mesterséges intelligencián keresztül. Nos ez a nagyságrend és időtáv, amiről szó van.