A kárpátaljai magyarok büszkék lehetnek arra, hogy bő negyedszázaddal ezelőtt kezdeményezték: hiteles helyszínen és méltó módon emlékezzenek meg a honfoglaló ősökről. Mert nem kétséges, hogy a honfoglalás a Kárpáthazában 1100 esztendeje megtelepedett magyarság legnagyobb és egyben legsikeresebb vállalkozása, hangzott el azon az ünnepségen, melyet a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban tartottak. Úgy tudjuk, hogy szerte a Kárpát-medencében nincs még egy ilyen jellegű esemény.
Rácz János, a KMKSZ tiszacsomai alapszervezetének elnöke a kezdetekről szólva elmondta, hogy még a múlt század nyolcvanas éveiben szovjet régészek egy csoportja ásatásokat végzett ezen a helyszínen, felfedezve először a honfoglalási temetőt, majd később rábukkantak a közeli település maradványaira is. A leletek alapján világossá vált, hogy a honfoglaló magyarok egy része nem vonult tovább a fősereggel, hanem itt, helyben letelepedett. Ez lett a későbbi nemzedékek, a mi eleink szülőföldje. Rácz János beszámolt róla, hogy 1996-ban készült el a most látható emlékmű, majd később Szent István királyunk és Árpád vezér szobra. Néhány évvel ezelőtt Turul-szobrot állítottak, és 2020 óta van már egy látogatóközpont is, ahol az érdeklődők reprezentatív kiállítás keretében ismerkedhetnek a honfoglaló magyarok hétköznapjaival.
A honfoglalás ünnepe voltaképpen a magyarság történelmének ünnepe, fogalmazott Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja. Szent István keresztény független államot alapított, ahol békeidőben a magyarokkal együtt gazdagodtak és sokasodtak az itt megtelepedő nemzetiségek.
Akik a háborúk alkalmával együtt, vállvetve harcoltak a szülőföldjük szabadságáért. Hogy oly sok kegyetlen sorscsapás ellenére megmaradtunk, ez a mai nap legfontosabb üzenete a mostani nemzedékek számára.
Ebből kell erőt meríteni a további küzdelmekhez.
Az első honfoglalási emlékünnepségen itt, Tiszacsomán, a jelenlévők egy új nemzeti ünnepet tartottak, hangsúlyozta Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere. Otthonunk e táj immáron 1100 esztendeje. És hogy miről ismerszik fel az otthon? Tudnod kell: ahol szeretnek, ott vagy otthon.
Vajon mi lehet a titka annak, hogy évszázadok sok-sok viszontagsága és ezernyi sorscsapása ellenére a magyarság a Kárpát-medencében mégis fennmaradt? – tette fel a kérdést köszöntő beszédében Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke. Ez nem lehet más, mint hűség az önazonossághoz, következetes ragaszkodás kultúránkhoz, hitünkhöz, hagyományainkhoz. A XXI. század harmadik évtizedében szerencsére már egy erős Magyarország segíti a külhoni magyar nemzetrészek szülőföldön való boldogulását. Ez erősíti mindnyájunkban azt az érzést, hogy jó magyarnak lenni.
A történelmi egyházak jelenlevő képviselői áldáskérésük előtt azt hangsúlyozták, hogy nekünk szerető, segítő Istenünk van, ezért a jövőbe vetett bizalom és remény hatja át mindennapjainkat.
A színes ünnepi műsor során fellépett a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport, a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja, a Gyöngykaláris gyermektánccsoportja, illetve a Kék Viola néptáncegyüttese. Juhász Gyula Trianon című versét nagy átéléssel adta elő Ábrány Bence.
A kézműves sátraknál László Árpád a bodnármesterség szerszámait és a hordókészítés folyamatát mutatta be. Kalanics Éva a rongybabakészítés, Varga Gabriella a méhviasz-gyertyaöntés, Bábel Zsuzsa a szövés, Molnár Melinda a nemezelés, Gergely István a fafaragás, Hidi Endre pedig a korongozás rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket.
Kész Barnabás, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára élő történelemóra keretében tartotta meg Íjfeszítő népek öröksége című előadását. Melynek során bemutatásra került az eurázsiai sztyeppei nomád népek viselete és fegyverzete a szkítáktól a mongolokig.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
