Novák Katalin köztársasági elnök szerint fontos lenne olyan kérdésekről kampánymentesen is gondolkodni, amelyek a jövőnk szempontjából meghatározóak: a családokról, a gyerekek jövőjéről vagy az oktatásról. Az államfő az Indexnek adott, hétfőn megjelent interjúban elmondta: kijevi látogatása során érdemi lépéseket szorgalmazott az ukrán elnöknél a kárpátaljai magyarság jogait illetően.
Novák Katalin kijevi útjáról elmondta: mivel háborús országba látogatott, nem érte meglepetésként a légi riadó, de "szokatlan érzés volt lemenni egy bunkerbe." A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai egy applikáción keresztül követték a légi riadó alakulását - tette hozzá.
Kitért arra, hogy az óvóhelyen töltött idő alatt a moldovai miniszterelnökkel országa európai uniós csatlakozásáról beszélgettek.
"Felhívtam a figyelmét, hogy bár számunkra fontos Moldova és Ukrajna uniós tagjelölti státusza, ez nem hátráltathatja a már régóta várakozó nyugat-balkáni országok csatlakozását"
- közölte, és kiemelte, hogy
a később csatlakozottaknak "minden esetben többet kell letenni az asztalra, mint az alapító tagoknak".
Közölte azt is, hogy a finn miniszterelnök megköszönte NATO-csatlakozásuk magyar támogatását.
Novák Katalin beszámolt arról, hogy
most először tárgyalt "hosszabban és négyszemközt" Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki megköszönte az eddigi magyar segítséget és a kárpátaljaiak helytállását.
A beszélgetésen Novák Katalin hangsúlyozta: a két ország kölcsönös érdeke, hogy a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar kisebbség tagjai teljeskörűen tudják gyakorolni kisebbségi jogaikat.
"Nem rejtettem véka alá, hogy ebben a tekintetben most már érdemi előrelépésre van szükség"
- jelentette ki.
Hozzátette: megállapodtak az ukrán elnökkel abban, hogy érdemi és konkrét lépéseket tesznek a kárpátaljai magyarság érdekében.
"Nem szóvirágokra van szükség. A Magyarországon élő ukrán kisebbség tagjai nagyon kiterjedt jogokat élveznek, és ez így van jól"
- rögzítette, megjegyezve: az ukrán elnök azt mondta, hogy amit az ukrán kisebbség tagjai megkapnak Magyarországon, azt készek megadni a magyar kisebbség tagjainak is Ukrajnában.
Novák Katalin kiemelte:
a Zelenszkijjel folytatott tárgyalása kendőzetlenül őszinte volt és nyíltan beszéltek a problémákról.
Felhívta a figyelmet, hogy "Európa és Magyarország közelebb van a háborúhoz, mint sokan gondolnák".
"Most bekopogtatott a véres valóság" - jelentette ki, majd elmondta: a háború nemcsak az ukránok életét dúlta fel, hanem - ahogy Ferenc pápa fogalmazott - "behozta a konfliktust az otthonainkba is".
Hangsúlyozta: a magyar emberek érdeke, hogy országunkat ne érje utol ez a könyörtelen pusztítás.
Novák Katalin azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert nem lát olyan katonai megoldást, amely a hosszú távon fenntartható békéhez vezetne. Hozzátette: elindult egy "békeformula" Zelenszkij elnök kezdeményezésére, ebben több mint negyven ország vesz részt, az EU-tagországok mellett az Egyesült Államok, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, Ausztrália, Törökország, Japán és Katar.
"Mivel fontosnak tartom, hogy Magyarország minden olyan folyamatban ott legyen, ami közelebb vihet a békéhez, jeleztem az ukrán elnöknek a tárgyalásokba való bekapcsolódásunk szándékát, amit örömmel fogadott"
- ismertette.
Novák Katalin a Ferenc pápánál tett vatikáni látogatásáról is beszámolt, kiemelve: a legfontosabb kérdés az volt, hogyan tudják a békevágyat felébreszteni azokban is, akik távolabb élnek a konfliktustól.
"A szentatya a nők, a női vezetők szerepét kiemelten fontosnak tartja" - mondta az államfő, hozzátéve: Ferenc pápa személyesen is számít rá a béke előmozdításában.
"A szentatya a béke embere, aki Magyarországra úgy tekint, mint ahonnan a béke el tud indulni. Ebben erősítette őt meg a magyarországi látogatása is"
- húzta alá.
A köztársasági elnök kitért arra, hogy az ötvenperces audiencián a háború kihívásai mellett a hagyományos családi értékek szerepéről is beszéltek Ferenc pápával, aki azt kérte tőle, minden lehetséges fórumon és minden rendelkezésre álló eszközzel álljon ki továbbra is a hagyományos családi értékek mellett.
Novák Katalin felidézte, 2010 óta családbarát fordulat zajlik Magyarországon. Hangsúlyozta, bár itthon sok előrelépés történt, hiszen családbaráttá vált az adórendszer, könnyebb munka mellett gyermeket nevelni, nagyobb a döntési szabadság, mint korábban, úgy érzi, nem merítették még ki az összes rendelkezésre álló lehetőséget a gyermekvállalás ösztönzésére.
"Kíváncsian várom, hogy az otthonteremtésben mi lesz a következő lépés, amellyel segíteni lehet a gyermeket vállaló családoknak" - fűzte hozzá. A gyermekvédelmi törvény esetleges módosításával kapcsolatban az államfő elmondta: "a gyermekek védelme közös feladatunk", és partner leszek minden olyan törvénymódosításban, amely a szülők szabadságát erősíti a gyermekeik nevelésében.
Az államfő kitért arra is, hogy vatikáni látogatása után - nem hivatalosan - találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is Rómában.
"A lényegi kérdésekben egyetértünk: az illegális migrációt veszélyforrásnak tartjuk, és kiállunk a hagyományos családi értékek mellett. Azt is tudjuk: a keresztény kultúra védelme nélkül hosszú távon nincs jövőnk" - fogalmazott, hozzátéve: Melonival az uniós forrásokhoz való hozzájutásról is beszéltek.
Novák Katalin úgy vélekedett: Magyarország számára is lehetőség, hogy Olaszországnak olyan miniszterelnöke van, "aki barátként, szövetségesként tekint ránk".
A 2024-es európai parlamenti, illetve helyhatósági választásokról az államfő elmondta, tisztességes versenyre számít, és arra kéri a politikai pártokat, igyekezzenek bemutatni, mit kínálnak a választóknak, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
