Ma van az istenszülői címmel illetett Szűz Mária mennybemenetelének napja, ami a világegyházban a legnagyobb Mária-ünnep. Nekünk, magyaroknak azonban nem csak ezért kedves ez a nap. Régi nagy pátrónánkhoz, vagyis Nagyboldogasszonyhoz ugyanis évezrede imádságos lélekkel fordulunk, s kérjük tőle: „Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!”
Magyar népünk hihetetlenül szoros lelki kapcsolatot ápol Szűz Máriával. Egyfelől a Biblia tanítása alapján Jézus evilági édesanyjaként tiszteljük. Ezt a címet néhány évtizeddel a Nyugat-római Birodalom 476-ban bekövetkezett bukása előtt, 431-ben kapta, mégpedig az Efezusban megtartott zsinat határozata alapján. A Kis-Ázsia nyugati partvidékén található város fontos szerepet játszott a kereszténység korai időszakában. Pál apostol éveket töltött falai közt, itt írta meg a korintosziakhoz szóló első levelét. Efezus egyike annak a hét városnak, amelyet megemlít a Jelenések könyve. Nem véletlenül, hiszen az első század végén János apostol is élt itt, ráadásul minden bizonnyal itt írta meg az evangéliumát.
Nos, ebben a városban tartották azt a zsinatot, amely Alexandriai Szent Cirill érvelése alapján elfogadta, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. A dogmát a kereszténység két nagy ága, tehát Róma és Bizánc egyaránt vallja.
Mária életéről viszonylag szűk szavakkal beszél a Biblia, amely mégsem hallgatja el a lényeget. Beszámol a Jézus születését megelőző, s a világrajöttét övező „csodás” történtekről.
A Biblia lapjaiból kitűnik, hogy az Istenbe vetett feltétlen hit jellemezte Máriát.
Lukács evangélista gyakorlatilag Mária történetének ismertetésével kezdi művét: „Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve. És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van! Mária megdöbbent e szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége”.
Mária válasza, amely értelmében elvállalta üdvtörténeti jelentőségű küldetését, az istenanyaságot: „Íme, az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint!” (Lukács 1,38).
Máriának Jézus első, a kánai mennyegzőn tett csodájában is fontos szerepe van. János evangélista így írja mindezt le: „A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: Nincs boruk. Mire Jézus azt mondta: Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám. Anyja azonban így szólt a szolgákhoz: Bármit mond nektek, tegyétek meg. Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért. Jézus így szólt hozzájuk: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtöltötték színültig. Aztán így szólt hozzájuk: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. Ők vittek. Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt, és így szólt hozzá: Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort. Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne. Ezután lement Kapernaumba anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott tartózkodtak néhány napig” (János 2.1-12).
Mária tehát ott volt Jézus földi létének meghatározó pontjainál, csöndben, hűségesen, nem tolongva, de megbízhatóan. Ott volt a kezdetnél, és ott volt Jézus megváltó küldetésének csúcspontjánál is, a keresztfánál. Ezt követően eltűnik a szent szövegekből. A szent hagyományokból tudjuk csak, hogy földi életét valószínűleg Efezusban fejezte be. Nem véletlen tehát, hogy az üdvtörténeti szerepvállalásával foglalkozó zsinatot e városban rendezték.
Mária idős koráról legendák maradtak ránk.
Jacques de Voragine dominikánus szerzetes (1228-1298) például az Arany legendában elmesél egy történetet, amelyet a „második angyali üdvözletnek” nevez. Ebben Gábriel arkangyal másodjára is meglátogatta Máriát, hogy jelentse: hamarosan a mennybe távozik, mégpedig romlatlanul.
Az asszony, akinek a lelkét Isten megkímélte a bűn rontásaitól, romlatlan testtel hagyta el e világot. Az egyház mindig is ezt hirdette, de hitigazsággá mégis csak 1950-ben emelte XII. Pius pápa a Miserentissimus Deus kezdetű apostoli bullában. Eszerint Szűz Mária testben és lélekben romlatlanul vétetett a mennybe és egyenesen a mennyei boldogságba jutott.
A testével-lelkével együtt kifejezés a teljes üdvösséget hangsúlyozza. Krisztus is testi valóságban támadt föl. Minden hívő valamiképpen Krisztus titokzatos testének tagja, ezáltal részesül a kegyelmi erejéből. Mária nem csak úgy állt szoros kapcsolatban Krisztussal, mint az édesanyja, de úgy is, mint akit a hit, kegyelem és szeretet ereje fűz hozzá. Ráadásul mentes volt az áteredő bűntől és annak következményeit sem hordozta, ezért benne a kegyelem ereje egészen különleges módon fejthette ki a hatását.
A világegyház a mai nap ezt ünnepli.
Népünk azonban még mást is.
A magyarság ugyanis ezer és ezer szállal kötődik Jézus anyjához, kit többnyire Boldogasszonynak hívunk, vagy a Magyarok Nagyasszonyaként emlegetünk. Patrona Hungariae – mondjuk, és az Istenfélők közben az égre tekintenek és keresztet vetnek.
Kultusza első, szent királyunkhoz, Istvánhoz köthető. Kísérteties azonban, hogy a mai dátum nagy királyunk életének két pontján is előjön. Először Szent Gellért legendájában. Itália fia ugyanis 1015-ben élete legnagyobb kalandjába fogott, hiszen elhatározta, hogy elutazik a Szentföldre. Hajója azonban viharba futott és a Póla melletti Szent András szigeten kötött ki. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy a szentföldi zarándoklata előtt látogassa meg István magyar királyt, akinek segítségével majd minden bizonnyal a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, azon túl pedig Jeruzsálembe. Székesfehérvárra a szent életét bemutató legenda szerint pont augusztus 15-én érkezett, hogy aztán ne is menjen tovább, s tudását, tehetségét élte végéig a magyar nép szolgálatába állítsa.
Így jutunk el Szent István királyunkhoz, aki a Szent Szűz nagy rajongója volt. Életét és halálát legteljesebben Hartvik győri püspök írta meg. Endre királyunk fiának, a később könyves előnévvel felruházott Kálmánnak volt a nevelője ez a derék püspök, aki műve főforrásául a szent király kisebb és nagyobb legendáját, valamint a Szent István országlása alatt írt királyi könyvet használta. Legendáját végül III. Ince pápa 1201-es rendelkezésében hitelesnek nyilvánította, s Szent István hivatalos életrajzává tette. Ez azért fontos, mert Hartvik legendája leszögezi: Szent István királyunk 1038. augusztus 15-én, vagyis Nagyboldogasszony napján ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának.
Ezt mondta:
„Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom”.
Szent István ezt követően, de még ezen a napon meghalt.
Azóta Magyarország Szűz Mária országa. Így válik érthetővé, hogy a Szent Szűz a magyarok nagyasszonya és patrónusa.
Ez a hit, tudás és szeretet köti össze az eget és a földet.
Ezért tudjuk a Deák-Szentes féle 1774-es kéziratos gyűjtemény szövege alapján ezt a fohászt, ezt az ősi imát és szívbe markolóan szép könyörgést tiszta lélekkel énekelni:
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
- közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
