Bábel csendje a Magyar Újságírók Közössége székházában

Május 7-én a Magyar Újságírók Közössége budapesti székházában vette kezdetét a Közép-európai Költők Társasága Bábel csendje című rendezvénysorozata. A kerekasztal-beszélgetést Csisztay Gizella műfordító és Mandics György író-műfordító vezette, rajtuk kívül hat költő, műfordító és könyvkiadó szólalt fel.

A rendezvényt házigazdaként Madár János, József Attila-díjas költő, a MÚK alelnöke nyitotta meg. Ezt követően Csisztay Gizella vette át a szót, aki elmondta, milyen fontos lenne, hogy a jelentősebb magyar szerzők műveit lefordítsák idegen nyelvekre. Kijelentette, hogy minden értelmiségi legfontosabb feladata a háború és a diktatúra elleni küzdelem. Elengedhetetlen, hogy minden író erkölcsi talajon alkosson. Gizella szerint Közép-Európa e tekintetben is különleges helyzetben van, hiszen itt sok évtizeden át irodalmárok végezték azt a munkát, amit máshol a politikusok.

A bevezető után minden meghívott felolvasta néhány versét, a külföldiek magyar nyelvre fordított műveit Mandics György tolmácsolásában hallhattuk. A versek után Csisztay Gizella mindenkinek feltette a kérdést: Milyennek látjátok a kelet-európai irodalmakat? Elsőként a jelenleg Lengyelországban élő német költő és műfordító, Peter Gehrish mondta el, hogy óriási a különbség  Németország nyugati és keleti részének irodalma között. A keletnémet irodalom el van nyomva, a nyugati módi a trendi. Ami tradicionálisan német, az háttérbe van szorítva. A német írókat a közös hallgatás béklyója jellemzi. A német írók zöme szövegeket ír, amiben nincs benne az erkölcs, nincs benne a tartás. A nyugatnémet írók szerint, az erkölcs az erkölcstanba tartozik. Peter Gehrish szomorúan állapította meg, hogy a német irodalom zuhan.

Romániából érkezett Traian Pop Traian költő és könyvkiadó, aki Temesváron él, harminc éve kizárólag kelet-európai könyveket ad ki. Szerinte a kortárs román irodalomnak az a legnagyobb baja, hogy nem a legjobb, a lényeges írókat részesítik előnyben, inkább a középszer van uralmon. A román irodalom megosztott, a román értelmiségiek elcserélik az erkölcsöt is, ha kell.

Gheorge Vigdor költő szerint a román irodalom és a teljes román értelmiség hanyatlik. Mindenki nagyon gyáva. Az értelmiségnek, különösen az irodalmároknak küzdeniük kell a globalizmus ellen, mivel az a kollektív emlékezet ellen harcol. Sajnálattal szemléli, hogy a mai értelmiség körében a sztálini elv uralkodik, aki nem velünk, az ellenünk!

Szergej Pantszirev orosz költő és műfordító már tíz éve Budapesten él. Elmondása szerint nincs vége az irodalomnak, hiszen az internet olyan lehetőséget biztosít, ami segíti a kapcsolatok ápolását, segíti, hogy a művek minél több olvasóhoz jussanak el. Nem lát nagy különbséget a magyar és az orosz irodalom között. Az igazi irodalom a problémákról, a szenvedésekről szól. Véleménye szerint az orosz irodalom katasztrofális helyzetben van, az is két részre szakadt. Számos orosz író elhagyta a hazáját, ez már hagyomány Oroszországban, hogy az írók egy részének menekülnie kell. Tény, hogy a jelenlegi orosz rendszer ellenségei között találni a legjobb orosz szerzőket.

Sántha Attila József Attila-díjas székely költő a közösségi szellemű irodalmat kedveli, amely olvasókat próbál szerezni. Sajnos ez az irányzat egyre inkább háttérbe szorul, megerősödik az öncélú elitista irodalom, amit sokszor az olvasók nem értenek, vagy el sem jut hozzájuk. Sajnálatát fejezte ki, hogy a székely nyelvjárás egyre inkább háttérbe szorul. Rámutatott arra, hogy Székelyföldön még létezik a képi gondolkodás, viszont Magyarországon már szinte csak a fogalmi gondolkodás van jelen.

A rendezvény végén Benke László író, költő, a Hét Krajcár Könyvkiadó vezetője szólalt fel. Elmondta, hogy mi is van a csend mögött, ami bántja az érzékeny embereket, most a percemberek dáridója zajlik. Szerinte nagy bajban a kortárs magyar irodalom, ha gyorsan nem teszünk valamit, teljesen tönkre fog menni. Csisztay Gizella hozzáfűzte, hogy az értelmiség feladata, hogy az utolsó percig tartson ki.

A rendezvény kötetlen beszélgetéssel ért véget, ahol a szervezők részéről Turbók Attila költő és Záhonyi András történész vendégelte meg az egybegyűlteket. A jó bornak nem kell cégér, mint ahogy a jó irodalomnak sem, ám mindkettőhöz elengedhetetlen a tőke.

Lengyel János

---

---

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek

---