A Magyar Múzsa Kunszentmártonban

A Kunszentmártonban működő „Köttön Vezér” Honismereti Egyesület április 18-án ünnepelte a magyar költészet napját. A városi Kaszinó épületében megtartott rendezvény vendége a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat volt, illetve a lap szerkesztőiből és szerzőiből álló csapat. A kulturális program első lépéseként a vendégek Mártonfi Benke Márta vezetésével megnézték a Tüskevár Fekete István Emlékházat, ami a nagy magyar író Kunszentmártonban eltöltött éveire emlékeztet. A kezdeményezés Mártától indult, aki erre a célra a saját ingatlanát ajánlotta fel. Tavaly szeptemberben volt az ünnepélyes megnyitó, amire Fekete István unokahúga is eljött.

Az irodalmi rendezvény háziasszonya ugyancsak Mártonfi Benke Márta volt, aki nem csupán a Honismereti Egyesület társelnöke, de egyben a Magyar Múzsa alapító szerkesztője is. A köszöntője után elsőként a Magyar Múzsa névről beszélt, ami több száz éves múltra tekint vissza. Beszélt a folyóirat indulásáról is. Elmondta, hogy dr. Lovas Dániel és Kósa Csaba kezdeményezésére először 2008-ban jelent meg Kecskeméten. Sajnos a forráshiány miatt csak két évet élt meg. 2017-ben indult újra, ugyancsak Lovas Dániel vezetésével, immár a Magyar Újságírók Közössége (MÚK) égisze alatt. Ma is a szakmai szervezet jelenteti meg dr. Szilvay Balázs elnök vezetésével. Kiemelte, hogy a MÚK tagjai között rengeteg a szépíró, a vezetők ezért alapítottak egy irodalmi folyóiratot a Magyarországon egykor elterjedt literátus újságírás hagyományait követve. Külön megemlítette a folyóiratban megjelent Kunszentmártonnal kapcsolatos írásokat.

Ezt követően Balogh Andrea Johanna kapta meg a szót, aki 2026-tól a lap főszerkesztője. Megköszönte a megtisztelő meghívást, elmondta, mennyire örül, hogy a városban ilyen sokan érdeklődnek az irodalom és azon belül a költészet iránt. Ismertette a programját, a lappal kapcsolatos elképzeléseit. Fontosnak tartja, hogy az irodalmat elvigyék az iskolába, hogy a diákok személyesen találkozhassanak a kortárs szerzőkkel, a saját előadásukban hallhassák a műveiket. Elmondta, hogy jelentős változások történtek a lapnál, nem csupán a szépirodalom van a középpontban. A megújult Múzsában több új rovat indult, új témákat is behozott, de a korábbi iránytól nem tért el, továbbra is a konzervatív nemzeti szemlélet a mérvadó. A főszerkesztő röviden ismertette a márciusban megjelent új számot.

Ezt követően Tornai Xénia költő, a Magyar Múzsa felfedezettje kapott szót. Bemutatkozásában elmondta, hogy ő későn kezdett el írni, hat éve jelent meg az első verse, mégpedig a Magyar Múzsában. A klasszikus verseket szereti, ezt be is bizonyította a közönség számára. Majd Katzler Hilda költő-újságíró következett, aki a folyóirat 2017-es újraindulása óta tagja a szerkesztőségnek, ő végzi a korrektúrát. Rövid bemutatkozásában elmondta, hogy két kötet szerzője, számos szakmai szervezet tagja, 2024-ig ő volt a MÚK irodavezetője. Három versét olvasta fel.

Turbók Attila költő és újságíró amellett, hogy a folyóirat szerkesztője, egyben a társaság legtapasztaltabb tagja. Eddig hat verseskötetet jegyez. Elmondta, hogy az első verse kereken hatvan éve jelent meg nyomtatásban. Korábban dolgozott a Mozgó Világnál, az Ifjúsági Magazinnál és a Börtönújságnál is. Három versét olvasta fel.

Magyary Hunor író-költő, polgári nevén Marjai László 2020 óta publikál a folyóiratban, ennek kapcsán számos, a laphoz köthető rendezvényen vett részt. Bemutatkozásában elmondta, miért ír álnéven. Beszélt az irodalommal való kapcsolatáról, a könyveiről, a jövőbeli terveiről. Három, a folyóiratban megjelent versét olvasta fel.

Török Nándor költő Felvidék szülötte. A 2017-es újrainduláskor gyakran publikált a Múzsában, aztán következett egy hosszabb szünet, két éve újra a lap szerzői gárdájához tartozik. Az írás mellett fontos irodalomszervezői tevékenységet is folytat.

Végül, de nem utolsósorban, ahogy Benke Márta mondta, Lengyel János író-újságíró, történész következett, aki 2020 óta a Múzsa szerkesztője. Benke Márta a bemutatójában elmondta, hogy János korábban négy évig volt a MÚK elnökségi tagja, nagy szerepet játszik a lap reklámozásában és terjesztésében. Rengeteg rendezvényt szervezett és Magyarországon kívül számos országba juttatta el a lapot. 2023-ban Márta és János alapították meg a Magyar Múzsa Baráti Társaságot, ami jelentős szerepet játszik a folyóirat életében. Lengyel János megemlítette a kárpátaljai származását, elmondta, hogy kicsit kilóg a csapatból, mert ő inkább prózát ír. Ezúttal a 2023-ban „Elgyönyört élet” címmel megjelent verseskötetéből olvasott fel három művet.

Az említetteken kívül bemutatkozott még Herbály Tibor, a folyóirat tördelője is, aki 2017 óta tagja a szerkesztőség csapatának. Herby, ahogy a barátai szólítják, nem tudott eljönni Kunszentmártonba, a közönség két, a mesterséges intelligencia segítségével készített zenés videóját láthatta és hallhatta. Benke Márta elmondta, hogy Herby hosszú évek óta foglalkozik zeneszerzéssel, többek között az ő verseiből is megzenésített néhányat. Meg kell említeni, hogy a rendezvényre eljött Stók Lajos kárpátaljai vadász-író is, aki többször publikált a Magyar Múzsában.

A rendezvény végén Balogh Andrea Johanna és Turbók Attila dedikálták a legújabb könyveiket. Lengyel János a közönség tagjai között a Magyar Múzsa eddig megjelent számait osztotta szét, de a Magyar Újságírók Közössége ajándékából jutott a „Köttön Vezér” Honismereti Egyesületnek és a József Attila Városi Könyvtárnak is.

A kulturális program harmadik részeként a vendégek Barna Gábor vezetésével megnézhették a Kaszinó épületében berendezett múzeumot, amely a kommunista diktatúra vészkorszakában Kunszentmártonba és környékére kitelepített embereknek állít emléket.

Tartalmas és érdekes kulturális hétvégi program volt mind a vendégek, mind a vendéglátók számára. Külön ki kell emelni a „Köttön Vezér” Honismereti Egyesület munkáját, amely társaság rengeteget tett már eddig is Kunszentmártonért!

Mitracsek Ödön