35 éve nyílt meg az Ungvári Hungarológiai Központ
35 éve nyílt meg az Ungvári Hungarológiai Központ

Harmincöt esztendeje az akkori Ungvári Állami Egyetem bázisán jött létre a Hungarológiai Központ. A hungarológia célja, hogy támogassa és fejlessze azokat a nemzeti tudományokat, amelyek feltárják, elemzik és összegzik ismereteinket a magyar nép múltjáról és jelenéről, más népekkel való kapcsolatairól, behatóbban tanulmányozza a magyar nép anyagi és szellemi kultúráját. Minden nemzeti kultúra az egyetemes emberi kultúra önálló összetevője, amelynek azonban eredeti színezete és unikális értéke van, ezért a vele összefüggő fontos kérdések kidolgozása és vizsgálata közérdek.

Az elmúlt héten került sor az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központja létrehozásának 35. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferenciára.  Az egykori Bródy-villában tartott megnyitón részt vett többek között Szili Katalin miniszterelnöki tanácsadó, aki kiemelte: „A magyarságkutatás az egész nemzet jövőjét befolyásolja, mert benne van minden, ami az önismeretünkhöz tartozik: a kultúra, a nyelv, a hagyományok ápolása”. A miniszterelnöki főtanácsadó köszöntőjében kifejtette: „három olyan alapelve van a magyarságnak, amely most már az utóbbi több mint egy évtized alatt kiérlelődött”. Az első a szülőföldön maradás és az ottani élet támogatása, a második az, hogy minden magyar számít, és „ami számunkra a legfontosabb: a magyar világnemzet” – fogalmazott. Az Európa és a világ számos országában működő magyar szervezetek, intézmények közül azok a legfontosabbak, amelyek „feladatuknak tekintik azt, hogy a magyarság kérdéseivel foglalkozzanak” – jelentette ki Szili Katalin. A hungarológiai központban folyatott munka „jó támasztékot ad annak, hogy a magyarság megmaradjon, ne csak Kárpátalján, hanem az egész Kárpát-medencében”, sőt a diaszpórában. A miniszterelnöki főtanácsadó reményét fejezte ki, hogy a következő időszak elhozza a békét mindannyiuk számára, ami reményei szerint újra lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek kérdései asztalra kerüljön. Kiemelte, a nemzeti kisebbségek képviselőinek egyenlő állampolgárként történő elfogadása alapkövetelmény az egész világban.

Az ungvári Hungarológiai Központ pedig megalakulásától kezdve mindig is fontos szerepet töltött be az egyetem tudományos és oktatási életében – húzta alá Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora. Szavai szerint az eredmények összegzése mellett most arra kell összpontosítani, hogy egy új szakasz kezdődik a szellemi központ életében. „Lizanec Péter professzor 33 évig vezette a központot, ezalatt az idő alatt számtalan tudományos munka látott napvilágot. A mai évforduló egyben egy új kezdetet is jelent a Hungarológiai Központ életében, amely fennállása óta a Kárpátalján élő valamennyi nemzetiség közötti tiszteletteljes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, valamint elévülhetetlen érdemei vannak a magyar kultúra megőrzésében és továbbadásában”, jelentette ki a rektor. 

Volodimir Szmolanka köszöntőjét követően a többéves kiemelkedő munkája elismeréseként oklevéllel tüntette ki Lizanec Pétert, Béres Erzsébetet, Jackovics Mariannát és Berta Eleonórát.

Lizanec Péter professzor, az Ungvári Hungarológiai Központ és a Magyar Filológiai Tanszék tiszteletbeli vezetője beszédében megköszönte Magyarország sokéves támogatását és bizakodását fejezte ki, hogy a központ a jövőben is az egyetem tudományos életének egyik kiemelkedő központja lesz. „A professzor úr utódjaként úgy vélem, mindent meg kell tenni azért, hogy a központ továbbra is megőrizze azokat az értékeket, melyeket ő képvisel, ő tanított számunkra” – mondta ünnepi beszédében Berta Eleonóra igazgató, aki elmondta, hogy az évforduló alkalmából az Ungvári Nemzeti Egyetem és az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet hathatós támogatása révén megújult a Hungarológiai Központ. A Ruszinföld első miniszterelnökének, Bródy Andrásnak egykori villájában működő intézmény így megfelelő kereteket biztosít a tudományos kutatások számára. Ugyanakkor az impozáns épület a tervek szerint közösségi térként is működik majd, és ismét kulturális-közéleti események méltó helyszíne lehet.

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, kiemelve az Ungvári Hungarológiai Központ tudományos súlyát, elsősorban személyes élményeit elevenített fel, azt, milyen hatással volt az akkori diákok életére az itt zajló tudományos munka, az itt dolgozó emberek, elsősorban Soós Kálmán szerepét emelte ki, aki később a Rákóczi Főiskola első rektora lett. „1995-ben a magyar szakon nyolcan szereztünk diplomát. Négyen kutatói pályán vagyunk. Beregszászi Anikó és én Beregszászban a főiskolán, Béres Erzsébet és Berta Eleonóra itt, Ungváron folytat tudományos munkát. Azt hiszem, nem kell többet mondani arról, hogy mit jelentett számunkra ez az intézmény” – fejtette ki Csernicskó István, aki reményét fejezte ki, hogy hosszú ideig fennáll még ez az intézmény, és szerepe csak növekedni fog. 

Pusztay János professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, aki egykor az oktatási minisztérium tudományegyetemi osztályának vezetője volt, felelevenítette a központ létrehozásának körülményeit. 

Horváth Katalin, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének nyugalmazott docense hiánypótlónak nevezte azt a magas színvonalú tudományos kutatómunkát, amelyet a központban végeztek Lizanec Péter professzor vezetésével.

A központnak hatalmas érdemei vannak a magyar kultúra, nemzeti identitás megőrzésében. Nem csak gazdagították, de ki is szélesítették a tudományos életet, fogalmazott köszöntőjében Maruszinec Marianna, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Oktatási-, Tudományos-, Ifjúsági- és Sport Főosztályának vezetője, aki elismerő oklevelet adott át Spenik Sándornak, az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet igazgatójának. Ugyancsak köszönő oklevélben részesült Fábián Miroszlava, Mokrajnin Okszana, Debreceni Anikó és Horváth Katalin.

A program keretében a Hungarológiai Központ belső terében felavatták Bródy András és II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellszobrát, utóbbi Túri Török Tibor szobrász alkotása. Valamint megnyitották a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesület tagjainak (Balogh Sándor, Klisza János, Réthy János és Turák Angéla) alkotásaiból összeállított kiállítást.

Az eseményt a BorzsaVári népi zenekar fellépése színesítette.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központja 35. évfordulója alkalmából kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek „A hungarológia aktuális kérdéseinek kutatása napjainkban” címmel. 

kme/mti/kiszo.net


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Már nem tér haza: megerősítették Mihajlo Roszoha halálhírét

A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.

Odesszára csaptak le az oroszok éjszaka, idős házaspárt öltek meg csapások. Fоtó: Одеська МВА

A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.

Ukrajna újabb dróncsapást mért egy oroszországi olajipari létesítményre. Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nem hivatalos ciprusi csúcstalálkozójára érkezik Agia Napában 2026. április 23-án. MTI/EPA/George Hrisztoforu

Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.

Harry sussexi herceg, III. Károly brit király másodszülött fia (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.

Gyász Kárpátalján: elesett a tereszvai családapa

Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

Polgári létesítmény tüzét oltják Kijevben egy orosz rakéta- és dróntámadás után, 2026. április 16-án. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.

Ketten meghaltak a Dnyiprót ért orosz dróntámadásban.Fotó: Oleksandr Hanzha/Telegram

A sebesültek között két gyermek is van.