A Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola – a Csoóri Sándor Alap, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával – október 28–30. között Tulipános Hangszeres és Oktatói Napokat szervezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Az alkalomra 25 olyan óvoda- és zenepedagógus érkezett, akik a Tulipán Tanoda munkájában is részt vesznek.
Mint Kepics Andzselikától, a Tanoda igazgatójától megtudtuk, a program célja a magyar népi hangszeres játék (a tárogató, a cimbalom, a népi hegedű) népszerűsítése Kárpátalján, valamint oktatóik továbbképzése, tudásuk fejlesztése. A Tulipán Tanoda oktatói három napon át magyarországi és hazai oktatók segítségével mélyíthették tudásukat. A programon belül elméleti előadásokat és gyakorlati műhelymunkákat tartottak a következő szakképzett oktatók: Nagy Csaba, Bartók Béla- és Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett tárogatóművész; Schreiner Sándor, a Kárpátaljai Akadémiai Állami Népi együttes klarinét- és tárogatóművésze; Solymosi Vince, a Sárarany zenekar cimbalmosa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója; Nagy Albert népzeneoktató, a Nagy Albert és zenekara prímása; Kokas Erzsébet, a Tulipán Tanoda népi ének és népi játék oktatója; Botos Krisztina, a Tulipán Tanoda néptáncoktatója; Szilágyiné Tóth Gabriella óvoda- és drámapedagógus, a tanoda népi játék oktatója.
Mi szombaton látogattunk el a programra, amikor is a főiskola átriumában tárogatóhang hívogatta a résztvevőket, hogy aztán Nagy Csaba, Schreiner Sándor és Holozsai Imre, a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola fúvós oktatója előadásában felcsendüljön a Dona Nobis Pacem (Adj nekünk békét!) dallama. Majd „a tárogató védelmezője és misszionáriusa”, Nagy Csaba szólt a hangszer történetéről, a kuruckorban betöltött szerepéről, Schreiner Sándor pedig Lénárt Sándor citerakísérete mellett ismert dallamokat szólaltatott meg az immáron hungarikummá vált hangszeren.
– Miért tartja fontosnak, hogy vidékünkön is népszerűsítse a tárogatót? – kérdeztük Nagy Csabától, aki kárpátaljai missziója során majd’ minden magyar tannyelvű iskolában tartott előadást a hangszerről s a hozzá kapcsolódó korról.
– Kárpátalja a kurucok földje. Itt egymást érik azok a történelmi emlékhelyek, melyek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a Rákóczi-szabadságharc emlékét őrzik. S van egy olyan hangszerünk, amely ehhez a történelmi időszakhoz nagyon erős és fontos szálakkal kapcsolódik – ez a tárogató. Ezért nagyon örülök annak – és a magam lehetőségeivel maximálisan támogatom –, hogy a tárogató itthon érezze magát Kárpátalján. Ehhez viszont az szükséges, hogy legyen hangszer, legyen, aki játsszon rajta, és legyen, aki segítse ennek a hangszernek az elsajátítását, oktatását. Nagy dolognak tartom, hogy a Tulipán Tanoda fölvállalta azt, hogy hangszereket biztosít azok számára, akik szeretnének ezen a hangszeren tanulni, és lehetőségét látom annak, hogy néhány éven belül olyan tárogatósok nevelődnek ki a tanoda jóvoltából, akik nemzeti ünnepeinken tárogatózenével örvendeztetik meg az itteni közösséget. Biztos vagyok benne, hogy ennek meg lesz a hozadéka, a jelentősége, hisz nem véletlenül mondják, hogy a tárogató a magyar lélek hangja. Amikor megszólal ez a hangszer, akkor – biztos vagyok benne – célba találnak azok a dallamok, mondandók amiket tárogatón keresztül közvetítenek. Tehát fontos, hogy ezt a hagyományt egyrészt őrizzük, másrészt viszont éltessük. Arról nem is beszélve, hogy a tárogató ebben a formában kiemelkedő magyar nemzeti érték, és rangos elismerést is kapott: hungarikum lett.
Adja Isten, hogy Kárpátalján minél gyakrabban hallhassuk ennek a hangszernek a hangját.
A továbbiakban két csoportban folytatódott a program: egyesek tárogatózni tanultak, mások pedig Kokas Erzsébet foglalkozásán vettek részt.
– Nagy öröm számunkra, hogy a Tulipán Tanodán keresztül Kárpátalja számos óvodájába, illetve a kisiskolásokhoz is eljutottak a népi játékok, népdalok – nyilatkozta a Tulipán Tanoda népi ének és népi játék oktatója. – Ez nagyszerű kezdeményezés, szakmailag viszont nagy feladat, hogy tiszta forrásból táplálkozó hajszálgyökereket neveljünk. A Kokas Bandával – magyarországi mintára – tizenegy éve kezdtünk óvodákba kijárni – innen nőtt ki például a péterfalvai Napsugár Hagyományőrző Gyermektánccsoport –, s ezáltal komoly szakmai gyakorlatra tettünk szert. Természetesen számos anyaországi képzésen vettünk részt. Ezek alapján próbáltam egy olyan szakmai csomagot összeállítani, ami segítheti az óvodapedagógusok, illetve a tanodákban dolgozók munkáját mondta Kokas Erzsébet.
A Kokas Banda egyébként igen aktív szerepet vállalt ennek a programnak a sikeres lebonyolításában. Az énekesük, Erzsébet, mint láttuk, módszertani útmutatást adott, az együttes táncosa, Botos Krisztina az eszközös népi játékokkal ismertette meg a hallgatókat, a banda pedig élőzenés táncházzal örvendeztette meg a résztvevőket.
A hétvégén természetesen egyéb érdekes és értékes előadásra, gyakorlati foglalkozásra is sor került. Nekünk most ennyibe sikerült bekapcsolódni.
Kovács Erzsébet
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
