Száz évvel ezelőtt találták meg és negyven évvel ezelőtt került Magyarországra az első magyar nyelven fennmaradt versünk, a hétszáz évvel ezelőtt született Ómagyar Mária-siralom. Erre emlékeztek Boldogságos Szűz Mária születésének napja előtt a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (BKÉSZ) szervezésében.
A megjelenteket Jakab Eleonóra elnök üdvözölte, aki kifejtette, hogy ezúttal nem ünnepelni jöttünk össze, hanem erre a versre emlékezve – amely a Jézus keresztje alatt álló Mária fájdalmának költői megfogalmazása – együttérzésünket is kifejezzük azokkal az anyákkal, akik fiaikat veszítették el a most zajló háborúban.
Máriáról keveset írnak az evangéliumok, a katolikus hívők körében mégis nagy tisztelet övezi őt. – Biblikus évünk végig szegélyezve van a Szűzanya ünnepeivel – mondta Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános. – Ez azt tükrözi, hogy a keresztény nép, a keresztény egyház ősidőktől kezdve tiszteli a koronázott Szűz Máriát. Erről tanúskodnak többszázéves imáink, amelyeket rendszeresen imádkozunk most is. Ez azt jelenti, hogy kétezer év óta kapcsolata van a keresztény embernek a Boldogságos Szűz Máriával, aki szülte az Üdvözítőt, akiben nekünk üdvösségünk van, kapcsolatunk van az Úr Jézus édesanyjával, illetve valamennyiünk édesanyjával. Hisz a kereszt tövén, rámutatva Jánosra, Jézus ezt mondta Máriának: „Íme a te fiad!”, s hisszük, hogy ezzel mindannyiunkat oltalmába ajánlott. És Szent István királyunk is az ő oltalmába ajánlotta az országot. Nagyon sok Mária-imádságunk van. Ám fontos kiemelni, hogy nem Máriához, hanem Máriával együtt imádkozunk az Úr Jézushoz, Mária közbenjárását kérjük ezekben az imádságokban. Mi is egyedül Istenhez imádkozunk Jézus Krisztus által, de Mária közvetítésével, Mária segítségével – hangsúlyozta Molnár János.
Köszöntötte a résztvevőket Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvezetője is, aki örömmel nyugtázta, hogy hosszas tárgyalások után 1982-ben csereegyezmény keretében Magyarország megkapta ezt az igencsak fontos nyelvi emlékünket, amely valószínűleg a 13. század közepén keletkezett, s amelyet a latin nyelven írott Leuveni kódex egyik lapján fedeztek fel száz évvel ezelőtt.
Gogola Anna és Gogola Mária, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákjainak tolmácsolásában előbb a 700 évvel ezelőtti nyelvezetben, majd újabb magyar nyelvű változatában is hallhattunk részletet az Ómagyar Mária-siralomból, amit nemzeti ereklyeként tartunk számon. A beregszászi római katolikus gyülekezet Krajnik Irén vezette énekkarának köszönhetően egy Mária-énekkel hangolódhattunk rá Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docensének, néprajzkutatónak igencsak érzelemdús előadására. Aki az első magyar vers megtalálása történetének ismertetése, elemzése mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ómagyar Mária-siralom szerkezete, verstani tökéletessége, szövege által annak a bizonyítéka, hogy valaha nagyon fejlett szakrális magyar nyelvű költészetünk volt. Érdekes módon ennek édestestvérei megtalálhatók a népi kultúrában is. Az előadó elmondta, hogy néprajzi kutatásai során még a XXI. században is találkozik archaikus imádságokkal, melyeket idős nénik kézzel írott imafüzetekben őriznek, és nagyon sokan még ma is imádkozzák azokat. Középkori vallásos költészetünk és az archaikus népi imádság műfaji hasonlósága vitathatatlan, ezek a szövegek a szenvedéstörténetet idéző epikumok, amelyek a késő középkor szakrális költészetének nyomait őrzik, elveszett középkori magyar nyelvű vallásos költészetünk bizonyítékai, hangsúlyozta az előadó. Európa irodalmi emlékekben gazdag népeinek számtalan Mária-siralma – amara lamenta Virginis matris – idézi ezeket a könnyes, a Krisztus-halált érzelmileg is átélő virrasztásokat. Bizonyítani lehet az irodalomtörténészi feltételezést: nálunk is fölhangzott Mária siralma, e költői gyakorlatot nálunk is művelték, viszont csak ez az egyetlen – bár a maga nemében remekmű Ómagyar Mária-siralom – tanúsította eddig a műfaj hazai jelenlétét, a 13–15. századból több nyoma nem maradt fönn. Szavai viszont megtalálhatók a mai archaikus imákban is, melyek bekerültek a Külhoni Magyar Értéktárba, zárta előadását Kész Margit.
A megemlékezés a katolikus magyarság ősi néphimnuszának, a Boldogasszony anyánk ének közös eléneklésével ért véget.
A rendezvényt a Kárpát-medencei Magyarok Evangelizációjáért Alapítvány (KAMME) és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Kovács Erzsébet
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
