A Kárpátalja magyar szemmel ukrán nyelvű turisztikai kiadványt akár a reménység könyvének is nevezhetnénk, hisz annak a lapjait forgatva az a jámbor óhaj fogalmazódik meg bennünk, hogy legyen már vége ennek a több mint nyolc hónapja tartó vérontásnak, s a megye az otthonaikat kényszerűségből elhagyók helyett újra fogadni tudja a turisták százezreit, hangzott el a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott könyvbemutatón. Mert ez a vidék igencsak sokszínű mind az ember alkotta vonzerők – ide tartoznak az épített és kulturális örökség kiemelkedő alkotásai –, mind a természeti látnivalók tekintetében.
Az ukrán nyelvű kiadvány igazi hiánypótló mű, hangsúlyozta Tarpai József, a kötet összeállítója és szerkesztője, hisz ilyen átfogó, részletgazdag és hiteles forrás mostanáig nem állt az ukrán kollégák rendelkezésére. Hangsúlyoznám a hitelességet, mondta a Kárpátaljai Magyar Turisztika Tanács (KMTT) alelnöke, hisz a pontos, tényekkel alátámasztott információra talán sohasem volt akkora szükség, mint manapság. Beszámolt róla, hogy a könyv eladásából eddig befolyt közel 30 ezer hrivnyát a fronton harcolók ellátására ajánlották fel.
Hanusz Árpád egyetemi tanár (Nyíregyháza), a kötet egyik lektora, vidékünk értékeinek kiváló ismerője arra emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt húsz kárpátaljai helyszínen szervezték meg a falusi vendéglátók képzését. A több mint háromszáz résztvevőnek köszönhetően – akik közül a túlnyomó többség a tanfolyam végén sikeres vizsgát tett – a megye nagyon jól áll a felkészült vidéki vendéglátók tekintetében. Ezt bizonyítja a Kárpátalja iránti fokozottan megnyilvánuló anyaországi érdeklődés, illetve a hágón túlról érkező turisták növekvő száma. Mindez persze nem a mostani háborús helyzetre értendő.
Kaszinec Ottokár, a Munkácsi Nemzeti Egyetem tanára, aki mostanáig több mint negyven évet töltött a szakmában, beszámolt ennek a nemrég megjelent és a KMTT honlapján egy ideje mér elérhető könyvnek a fogadtatásáról. A tanár úr beszélt arról, hogy a szomszédos országokban élő kollégáit – szlovákokat, cseheket, lengyeleket – arra biztatta, hogy ők is írjanak minél többet a Kárpátalján szerzett élményeikről, s akár ezekből az írásokból is összeállhat egy kötet. Így még kerekebb és hitelesebb kép rajzolódik ki szülőföldünkről. Amellett, hogy mi, magyarok miként látjuk vidékünk történelmi múltját, az évszázadok alatt létrehozott tárgyi és szellemi értékeket, fontos, hogy megtudjuk, mit gondolnak erről mások.
Csizmár Sarolta, aki szintén több évtizeddel ezelőtt kötelezte el magát a szakmával, arról szólt, hogy tapasztalata szerint a hágón túlról hozzánk érkező vendégek számára rengeteg új, a felfedezés örömét nyújtó programot tudunk ajánlani mind túrázáskor, mind az épített örökségek meglátogatásakor, mind a különböző gasztrofesztiválokon. Márpedig az élményszerzés, az új ismeretekkel való gazdagodás a turizmus alapja. Tapasztalatból tudom, hogy a vendégek számára megszervezett falusi lakodalom, egy májusi szerenád, vagy akár a húsvéti locsolkodás és az azt követő vendéglátás mekkora élményt jelentett az Ukrajna különböző tájegységeiből hozzánk érkező vendégek számára.
Végül e sorok írója azt fejtegette, hogy a vidék magyarsága az elmúlt évszázadok során számtalan olyan értéket hozott létre – a beregi szőttestől kezdve a salánki csalihordón át a viski somlekvárig, vagy említhetnénk a számos településünkön ismert hólabda csörögét –, amelyek joggal tarthatnak számot nemcsak a hozzánk látogató szláv ajkú vendégek, de a Kárpát-medence más tájain lakó nemzettársaink számára is.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
