Vannak témák, amelyekről nem lehet elégszer beszélni. Az inklúzió, a gyermekek különbözőségeinek felismerése és elfogadása ma ilyen ügy. Nemcsak szakmai kérdés, hanem lelkiismereti is. Hiszen minden gyermek mögött egy sors, egy család, egy jövő áll.
Február 19–20-án a beregszászi P. Frangepán Katalin Gimnázium szervezésében kétnapos pedagógus-továbbképzésre került sor a beregszászi Rákóczi Egyetemen. A rendezvény középpontjában az óvodai és iskolai inklúzió, valamint a nyelvi fejlődés támogatása állt.
A megnyitón Jakab Andrea igazgató hangsúlyozta: olyan világban élünk, ahol egyre többféle gyermekkel találkozunk. Vannak, akik a művészetekben találják meg önmagukat, mások a mesék világában élnek otthonosan, és vannak olyanok is, akiknek fejlődése eltér a megszokottól. A pedagógus felelőssége, hogy mindannyiukat úgy segítse, hogy az óvodáskor végére iskolaéretten, megerősödve léphessenek tovább.
Talán ma különösen fontos kimondani: nem az a cél, hogy minden gyermek egyforma legyen, hanem az, hogy mindenki a maga útján haladhasson. Ehhez pedig idő, türelem és szakmai alázat szükséges. Sokszor bölcsebb döntés, ha egy gyermek még egy évet az óvodában marad, minthogy az iskolában kudarcok sorozata érje.
Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem és a KMPSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az inkluzív szemlélet ma nem csupán pedagógiai irányzat, hanem sürgető szükségszerűség. A háború lelki terhei már most érezhetők a gyermekeken. A bizonytalanság, a családok szétszakítottsága, a feldolgozatlan traumák mind-mind megjelennek az óvodai és iskolai közösségekben. Egyre több gyermek igényel különös figyelmet – miközben a pedagógusok nem minden esetben rendelkeznek speciális képzettséggel. Az óvodapedagógus feladata azonban nem a diagnosztizálás, hanem a felismerés: és annak a bátorsága, hogy jelezze, ha segítségre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a szülőkkel való bizalmi kapcsolat is, hiszen a gyermek fejlődése közös felelősség.
Külön szó esett a sajátos nevelési igényű, illetve a felzárkóztatásra szoruló gyermekekről – köztük a roma gyermekekről is. Az integráció az óvodában kezdődik igazán, ahol a kicsik még természetesebben fogadják el egymás másságát. Ha sikerül ezt a szemléletet az iskolákban is megerősíteni – akár asszisztens tanárok bevonásával –, az nemcsak az egyéni sorsokat formálja, hanem közösségünk jövőjét is.
A két nap során számos előadás és műhelymunka segítette a résztvevőket abban, hogy az elméleti alapok mellett gyakorlati eszközökkel is gazdagodjanak. Gavriljuk Ilona pszichológus (Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete) a biztonságos óvodai beszoktatásról szólt, rámutatva: a stabil érzelmi alap minden további fejlődés záloga. Putterer Elisabeth főiskolai adjunktus a különböző nyelvelsajátítási modelleket mutatta be, míg Tóth Tímea, a P. Frangepán Katalin Gimnázium Beregszászi Bázisóvodájának óvónője egy inkluzív óvodai csoport mindennapjaiba engedett betekintést. Tóth Ilona, az Inkluzív Központ rehabilitációs szakembere hangsúlyozta: „mindenki másképp egyforma”. Az eltérő fejlődési ütem vagy sajátos nevelési igény nem akadály, hanem olyan adottság, amely tudatos pedagógiai hozzáállást kíván. Ádám Adrienn, a P. Frangepán Katalin Gimnázium Minaji Óvodájának vezetője a beszédkészség fejlesztésének lehetőségeit ismertette, Mező Dianna, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Gyermekfejlesztő Központjának és Tanodájának vezetője pedig rávilágított a beszédfejlődés és a tanulási, magatartási problémák összefüggéseire. Gál Anna, a Búcsúi Óvoda vezetője gyakorlati stratégiákat mutatott be az ukrán és magyar nyelv tanítására, míg Gabóda Éva óvodapedagógus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem adjunktusa a manuális tevékenységek – a kézzel végzett alkotómunka – szerepét elemezte az inkluzív nevelésben. A műhelymunka során a pedagógusok közösen keresték azokat a módszereket, amelyek a kézügyesség fejlesztésén keresztül támogatják a szociális, kognitív és nyelvi készségek kibontakozását.
Ez a továbbképzés több volt egyszerű szakmai alkalomnál. Üzenet is volt: a gyermekek különbözősége nem teher, hanem feladat és lehetőség. Lehetőség arra, hogy türelmesebb, elfogadóbb, szakmailag felkészültebb közösségeket építsünk.
Ma, amikor a külső körülmények bizonytalanok, talán még inkább az óvodák és iskolák falai között dől el, milyen jövő vár közösségünkre. Ha időben felismerjük a problémákat, ha merünk segítséget kérni és adni, ha elfogadjuk, hogy vannak „más” gyermekek, és megtanítjuk őket is arra, hogyan éljenek közösségben, akkor nemcsak iskolaérett, hanem lelkileg is erős nemzedéket nevelhetünk.
A gyermekek fejlesztése nem csupán pedagógiai feladat. Közös felelősségünk. És közös reménységünk is.
Kósa Eszter
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Naperőmű építéséhez nyújt hitelt Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felelősségvállalását hiányolta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
Lakóházak, energetikai létesítmények és üzemek rongálódtak meg.
A csapásokban legalább 14-en megsérültek, köztük egy gyermek.
Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.
Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
