Március 27-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban Kárpátalja magyarsága gálaesttel emlékezett II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójára. Az esemény nemcsak egy történelmi alak emléke előtti főhajtás volt, hanem élő bizonyítéka annak a mély tiszteletnek és lelki kötődésnek, amely a vidék népét évszázadok óta a nagyságos fejedelemhez fűzi. A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja és a KMKSZ társszervezésében megvalósuló ünnepség a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem által szervezett Rákóczi Napok méltó lezárásaként, és egyben a Rákóczi 350 emlékév nyitányaként is szolgált. Az esten jelen volt Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere, valamint Varga-Bajusz Veronika államtitkár is.
Az ünnepi műsort a Rákóczi-induló emelkedett hangjai nyitották meg Terék József és zenekara előadásában, amely már az első pillanatokban megteremtette a kuruc kor hangulatát. Ezt követően Mónus Dóra, a beregszászi színtársulat tagja idézett a fejedelem emlékirataiból, megszólaltatva Rákóczi gondolatait, hitvallását és küzdelmeinek lelki mélységét.
Az est kiemelt vendége, Hankó Balázs miniszter köszöntőjében több alkalommal is hangsúlyozta a hit, a közösség és a nemzeti összetartozás erejét. „Sokan kérdezik s még nem értik, mi az a magyar erő, amely több mint ezer éve itt napról napra, a történelem viharaiban nemcsak megtart, hanem megerősít bennünket. Történelmünk nagyjai közül II. Rákóczi Ferenc életével és szolgálatával érthetjük ezt meg” – mondta. „Vezérlő fejedelmünk szolgálata két szilárd talapzaton állt: Istenen és hazán. Isten által tudjuk, hogy békességre vagyunk teremtve, hogy tiszteletben tartjuk a másik közösségét. Mi Magyarországon tiszteletben tartjuk az ukrán közösséget, és elvárjuk, hogy itt, Ukrajnában is tartsák tiszteletben a magyar közösséget. Hogy kultúrájában, nyelvében oktatásában éljen, élhessen a magyar. A haza bennünk és általunk teljesedik ki” – mondta Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere.
Hankó Balázs külön is szólt a kárpátaljai magyar közösség jövőjéről: „Köszönet az isteni gondviselésnek, hogy ma itt, Beregszászban együtt ünnepelhetünk. Látjuk, hogy van jövőnk, hiszen ahol a magyar közösséget szolgáló magyar egyetem születik, ott nemcsak van, hanem lesz magyar jövő”. Majd így folytatta: „Lesz magyar jövő, mert itt, a magyar színházban is kultúrájában él a nemzet”. Beszédét áldáskéréssel zárta: „Isten óvja, védje, áldja szeretett magyar nemzetünket és Kárpátalját.”
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: 2026 a kerek évfordulók jubileumi éve, melyek közül kiemelkedik március 27-e, amikor a 350 évvel ezelőtt született szabadság fejedelmére emlékezünk, aki ma is összeköt bennünket. És Kárpátalján is vannak kerek évfordulók: 40 évvel ezelőtt indult el itt a népzene- és néptáncoktatás, 30 éves a Kárpátaljai Népzenei és Néptánctábor – ahol saját gyermekeik is szárnyat ereszthettek, majd aktív szerepet vállaltak a tehetségek kinevelésében. Pál Istvánról és Pál Eszterről van szó, akik a Pál István Szalonna és Bandája tagjaiként a közelmúltban Kossuth-díjban részesültek. És 30 éves az „Által mennék én a Tiszán...” megyei népdaléneklési verseny is. Ám „az évfordulók nem csupán múltidéző alkalmak, hanem a közösség megerősítésének ünnepei is”, emelte ki Pál Katalin.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy a nagyságos fejedelem nemcsak hadvezér volt, hanem olyan vezető, aki képes volt egy zászló alá gyűjteni a Kárpát-medence különböző népeit. „Ma azt ünnepeljük, hogy volt egy olyan fejedelem, aki fel tudta sorakoztatni az itt élő népeket – magyarokat, ruszinokat, románokat – a szabadság eszméje mentén” – hangsúlyozta. Hozzátette: ez a remény ma is él, és erőt ad a kárpátaljai magyarságnak a megmaradásban. „Bízunk abban, hogy Isten az igaz ügyet nem hagyja el, és száz, háromszáz év múlva is lesz itt közösség, amely méltatja a nagyságos fejedelmet” – fogalmazott a Rákóczi Egyetem elnöke.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke Rákóczi személyében a szolgálat lelkének példáját emelte ki. Mint mondta, a történelem tanúsága szerint tartós közösséget és jövőt csak erre a lelki alapra lehet építeni.
Sin Edina, a színház megbízott igazgatója rámutatott: Rákóczi életútja ma is aktuális kérdéseket vet fel – a hűség, a küldetés, a száműzetés és a közösséghez való ragaszkodás dilemmáit. Abbéli örömének is hangot adott, hogy a színház és a Rákóczi Egyetem együttműködésében a jövőben magyar nyelvű színészképzés indulhat Beregszászban, amely új lendületet adhat a kárpátaljai magyar kultúrának.
A hivatalos köszöntőket követően a színpadon a hagyományé és a művészeté lett a főszerep. Lemen Iván és zenekara ruszin népzenei összeállítása a Kárpátok sokszínű világát idézte meg, míg a Kárpátalja Táncegyüttes lendületes táncai a vidék élő hagyományait hozták közel a közönséghez. Az est egyik legmeghatározóbb eleme a tárogató hangja volt. Terék József tárogatóművész játékával nemcsak zenei élményt nyújtott, hanem történelmi üzenetet is közvetített: a hangszer, amely egykor a szabadságharcok jelképe volt, ma is a magyar identitás élő része.
A gálaest méltó módon idézte meg II. Rákóczi Ferenc örökségét – azt az örökséget, amely Kárpátalján nem csupán történelem, hanem élő hagyomány. A nagyságos fejedelem emléke itt nem halványul: tisztelete generációról generációra öröklődik, és a közösség hitében, kultúrájában, mindennapi küzdelmeiben él tovább.
Kósa Eszter
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
