A pedagógiai megújulást előtérbe helyező III. Módszertani Fórum keretében megrendezett őszi módszertani napok sorozata újabb, immár negyedik állomásához érkezett 2025. október 14-én. A rendezvénynek a Kárpátaljai Megyei Tanács fenntartásában működő „Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet” Közintézmény Beregszászi Tagozata adott otthont.
Az esemény kiemelt szakmai lehetőséget kínált a magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusok számára, hogy egymással megosszák tapasztalataikat, bemutassák jól bevált módszereiket, valamint közösen gondolkodjanak el a klasszikus magyar irodalom – különös tekintettel Jókai Mór életművére – kortárs pedagógiai kontextusban való újra értelmezéséről.
A szakmai nap különlegességét az adta, hogy a szervezők a rendezvényt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából, a „Jókai-emlékév” programsorozatához kapcsolódva hívták életre. A „mesemondó fejedelem” örökségét középpontba állítva a résztvevők azt vizsgálták, hogyan lehet a 21. századi diákokat megszólítani, bevonni, sőt, inspirálni a klasszikus irodalom segítségével – digitális eszközökkel, kreatív tanulásszervezési technikákkal, élménypedagógiai eszköztárral.
A megyei szintű rendezvényen 31 pedagógus vett részt, akik aktív jelenlétükkel, hozzászólásaikkal és együtt gondolkodásukkal járultak hozzá a nap sikeréhez. Az esemény nem csupán tudásmegosztásra adott alkalmat, hanem új szakmai kapcsolatok kiépítésére és a közös jövőtervezésre is.
A szakmai nap megnyitásaként Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Közintézmény Beregszászi Tagozatának vezetője köszöntötte a megjelent pedagógusokat. Beszédében kiemelte a módszertani napok szakmai és közösségi jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az ilyen alkalmak nemcsak a tudásmegosztásról, hanem a pedagógusok közötti párbeszéd és együttműködés erősítéséről is szólnak.
Gabóda Béla külön méltatta annak a lehetőségnek a fontosságát, hogy a kárpátaljai pedagógustársadalom is aktívan bekapcsolódhatott az egész éven át tartó országos programsorozatba, amelynek célja, hogy méltó módon emlékezzünk meg Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról. Mint fogalmazott, a „mesemondó fejedelem” nemcsak a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, hanem máig élő és megszólító életműve révén fontos híd lehet a múlt és a jelen, a klasszikus értékek és a modern oktatás között.
Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a Jókai-emlékév alkalmat ad arra, hogy új szempontok mentén közelítsünk a tananyaghoz, és friss módszerekkel tegyük élményszerűvé a klasszikus irodalmat a mai diákok számára.
Az érdemi szakmai program megkezdése előtt Braun Éva, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Közintézmény Beregszászi Tagozatának módszerésze emlékező gondolatokkal vezette be a nap témáját. Jókai Mór gazdag és sokszínű életpályáját méltatta, miközben számos érdekes, kevésbé ismert történetet és eseményt elevenített fel a hallgatóság számára az író életéből.
Az előadás nemcsak életrajzi adatok felsorolása volt, hanem élő és érzékletes betekintés Jókai emberi és írói világába. Különösen izgalmassá tette a megemlékezést, hogy a résztvevők ízelítőt kaptak abból is, hogyan vélekedtek Jókairól kortársai és irodalmi pályatársai – mind a klasszikus, mind a modern irodalom nagyjai. Az elhangzott idézetek révén a hallgatóság közelebb kerülhetett ahhoz a személyiséghez, akit nemcsak korának olvasói csodáltak, hanem akinek munkássága ma is képes hatni és elgondolkodtatni.
Ez az emlékező előadás méltó bevezetése volt a szakmai nap témájának, hiszen rávilágított arra, hogy Jókai nem pusztán a kötelező olvasmányok szerzője, hanem élő kultúrkincs, akinek életműve újra és újra felfedezésre vár a tanórákon – és azon túl is.
A bevezető gondolatokat követően a résztvevők nagy érdeklődéssel és aktív figyelemmel kapcsolódtak be a nap központi eseményébe, Dancs Katalin, a Jánosi Líceum magyar nyelv- és irodalom szakos tanárának mesterkurzusába. Az izgalmas és tartalmas foglalkozás a következő címet viselte: „Jókai mint tananyag – gyakorlati módszerek A huszti beteglátogatók című novella tanításához”.
Az előadó nem csupán az elméleti háttér ismertetésére helyezte a hangsúlyt, hanem kifejezetten gyakorlatorientált megközelítésben mutatta be, hogyan lehet Jókai szövegeit a mai tanulókhoz közelebb hozni, és miként lehet a klasszikus irodalmat a tantermi gyakorlatban érdekfeszítő, élményszerű módon feldolgozni.
A novella értelmezését változatos, interaktív feladatokon keresztül segítette elő: a résztvevők különböző kooperatív technikákat, kreatív írásfeladatokat, drámapedagógiai eszközöket, valamint digitális kiegészítő anyagokat is kipróbálhattak, melyek mind-mind a tanulók bevonását és motiválását szolgálják. A mesterkurzus inspiráló példát nyújtott arra, hogyan lehet a klasszikus szövegek tanítását a tanulók számára értelmezhető, befogadható és élvezetes élménnyé tenni.
Dancs Katalin előadását a pedagógusi tapasztalat hitelessége és a gyakorlati alkalmazhatóság tette különösen értékessé. A résztvevők számára nem csupán módszertani ötleteket kínált, hanem gondolkodásra késztető szemléletváltást is, amely a 21. századi diákok igényeit figyelembe vevő, modern irodalomtanítást támogatja.
A délelőtti mesterkurzust követően a résztvevők egy újabb inspiráló gyakorlati foglalkozáson vehettek részt, amelyet Nagy Angéla, a Csongori Gimnázium magyar nyelv- és irodalom szakos tanárnője vezetett. A foglalkozás a „Kőszívű kirakós – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényének összefoglalása” címet viselte, és egy kreatív, játékos, ugyanakkor tartalmas megközelítést kínált a regény tanórai feldolgozásához.
A tanárnő célja az volt, hogy megmutassa: a nagyepikai művek tanítása nem feltétlenül kell, hogy unalmas, frontális ismeretközlésre épüljön, hanem élményszerű, tanulóközpontú, reflektív tanulást támogató módszerekkel is feldolgozható. A „kirakós” módszer során a résztvevők játékos formában, csoportmunkában dolgozták fel a regény főbb eseményeit, szereplőit, motívumait és történelmi vonatkozásait.
A foglalkozás során különféle vizuális, logikai és kreatív feladatok segítették a tanulók szövegértését, valamint az olvasmány mélyebb rétegeinek feltárását. A résztvevő pedagógusok számára ez a gyakorlat konkrét, azonnal alkalmazható ötleteket kínált arra, hogyan lehet a kötelező olvasmányokat élvezhetővé, átélhetővé és emlékezetessé tenni a tanulók számára – különösen akkor, ha a diákok elsődleges kapcsolódási pontja nem az irodalom világa.
Nagy Angéla foglalkozása olyan módszertani modell bemutatása volt, amely szemléltette, hogyan lehet a klasszikus irodalmat a diákok nyelvén „újrafordítani”, miközben a szöveg méltóságát, tartalmi mélységeit és irodalmi értékét is megőrizzük.
A gyakorlati jellegű műhelyfoglalkozásokat követően a szemináriumi nap elméleti, ugyanakkor rendkívül gondolatébresztő előadással folytatódott. Csordás László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Filológia Tanszékének docense tartott előadást „A klasszikus magyar irodalom olvasásának lehetőségei napjainkban” címmel.
Előadásában átfogó képet adott a kortárs irodalomértelmezés és -tanítás korszerű megközelítéseiről, különös tekintettel arra, hogyan tehetők a klasszikus szövegek értelmezhetővé és befogadhatóvá a mai olvasók, különösen a diákok számára. Részletesen bemutatta az irodalmi szövegek olvasásának különféle módjait, köztük az irodalomtörténeti és kontextuális megközelítéseket, az irodalom fikciós jellegét és világszerűségét, valamint azokat a kérdéseket, amelyeket az irodalmi művek kompozíciós és retorikai vizsgálata vet fel.
Az előadó kitért arra is, milyen módszerekkel lehet lírai, epikai és drámai műveket elemezni a közoktatásban – mind klasszikus, mind kortárs szövegek esetében. Külön hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy az irodalmi szöveg nem csupán tananyag, hanem tapasztalati tér, amely a tanulók világához való kapcsolódás révén válhat élővé és jelentéssel telivé.
Az előadás egyik kiemelt része volt a Pintér Mária és munkatársai szerkesztésében megjelent egyetemi jegyzet, a „Segédlet irodalmi művek elemzéséhez és tanításához” részletes bemutatása. A jegyzet olyan szerzők műveinek értelmezéséhez nyújt útmutatót, mint Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, valamint több kortárs költő. A prózai művek közül Mikszáth Kálmán és Kosztolányi Dezső novellái kerültek fókuszba, míg a dráma műnemét Szophoklész, Molière és Örkény István reprezentálják.
Külön érdekességként egy nemzetközi perspektívát is behozott az előadásba az angol nyelvű The Speiator folyóiratban megjelent tanulmány, a „We’re all doomed if English literature students can’t read books ” („El vagyunk veszve, ha az angol irodalom szakos hallgatók nem tudnak könyvet olvasni”) bemutatásával, amely a kortárs irodalomtanítás kihívásaira reflektál globálisan is.
Csordás László előadása rendkívül tartalmas és gondolatébresztő módon világította meg a klasszikus irodalom tanításának és értelmezésének kortárs lehetőségeit. Az elméleti megalapozottságat gyakorlati szempontokkal ötvözve olyan új megközelítéseket mutatott be, amelyek nemcsak a pedagógusok szemléletét formálhatják, hanem a tanulók számára is élményszerűbbé és befogadhatóbbá tehetik az irodalmat. Előadása valódi szellemi útravalót jelentett minden résztvevő számára.
A rendezvény záróakkordjaként a résztvevő pedagógusok egy kreatív, gyakorlatközpontú projektpedagógiai műhelymunkán vehettek részt, amely a következő címet viselte: „Kőszívű pedagógus helyett… – kreatív tanulás Jókai műveivel” – projektpedagógiai megközelítések a magyar irodalom tanításához.
A foglalkozást Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Közintézmény Beregszászi Tagozatának vezetője tartotta. Bevezető előadásában a projektalapú tanulás elméleti hátterét ismertette, különös hangsúlyt fektetve annak pedagógiai jelentőségére és interdiszciplináris alkalmazhatóságára – különösen az irodalom oktatásában.
Kiemelte, hogy a projektpedagógia célja messze túlmutat a tantárgyi ismeretek elsajátításán: a módszer komplex készségek és kulcskompetenciák fejlesztését célozza, mint például az együttműködés, a problémamegoldás, a kreativitás, a kritikus gondolkodás és az önálló tanulás. Mindezek olyan képességek, amelyek a 21. századi diákokat a való élet kihívásaira is felkészítik.
A rövid, de tartalmas elméleti keretadás során a résztvevők megismerkedhettek a projekt és pedagógiai projekt fogalmával, céljaival, típusainak sokféleségével, valamint a projektmunka lépéseivel – a témaválasztástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az értékelésig.
Az elméleti bevezetőt követően a résztvevő pedagógusok kiscsoportos műhelymunka keretében gyakorlati feladatot kaptak. A csoportok különböző, előre megadott projektötletek közül választhattak, amelyeket saját tanulócsoportjaikban is kipróbálhatnak, adaptálhatnak. A feladat célja az volt, hogy a pedagógusok saját tapasztalaton keresztül ismerjék meg a projektpedagógia lehetőségeit a magyar irodalom tanításában.
A választható projektötletek szellemesen és ötletesen kapcsolták össze Jókai életművét a mai diákok világával. Néhány példa a témák közül: „Jókai és az álhírek” – hírportál készítése egy 19. századi regény alapján, modern médiaeszközökkel; „Ha Jókai írta volna Beregszászt” – alternatív várostörténet irodalmi stílusban; „Közvélemény-kutatás Jókairól” – interaktív felmérés és adatvizualizáció a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatói körében; „Jókai a Facebookra vagy TikTokra megy” – storyboard és közösségimédia-tartalmak tervezése Jókai karaktereinek újrateremtésével.
A projektpedagógiai foglalkozás inspiráló és előremutató zárása volt a szakmai napnak, hiszen nemcsak új módszertani eszközöket adott a résztvevők kezébe, hanem bátorította őket a kreatív tanulásszervezésre és a klasszikus irodalom újszerű, diákbarát megközelítésére is.
A Jókai-emlékév jegyében megrendezett szakmai nap tartalmas programot kínált a kárpátaljai magyar nyelv- és irodalom szakos pedagógusok számára, lehetőséget teremtve a tapasztalatcserére, a módszertani megújulásra és a klasszikus irodalom korszerű tanórai feldolgozásának megvitatására. A résztvevők mesterkurzusokon, interaktív foglalkozásokon és elméleti előadáson keresztül ismerkedhettek meg a kreatív irodalomtanítás eszközeivel, különös tekintettel Jókai Mór műveinek tanítási lehetőségeire. A rendezvény inspiráló és gyakorlatias válaszokat adott arra, hogyan szólíthatjuk meg a 21. század diákjait a klasszikus magyar irodalom segítségével.
Gabóda Béla
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
