Apáczai Csere Jánosra emlékeztek Beregszászban a róla elnevezett egyetemi könyvtárban - Tudás, művelődás – anyanyelven

Születésének 400. évfordulóján Apáczai Csere Jánosra, a magyar művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörőjére, a Magyar encyclopaedia megalkotójára emlékeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen abból az alkalomból, hogy fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a róla elnevezett könyvtár.

Az olvasóteremben megtartott ünnepség kezdetén elhangzott: ma is ki kell mondanunk, hogy a tudásnak hatalmas ereje van, s fontos, hogy a létünkkel kapcsolatban folyamatosan kérdéseket tegyünk fel, s átgondoltan, higgadtan értelmezzük a körülöttünk levő világot, annak történéseit. Úgy, ahogy arra négyszáz évvel ezelőtt Erdélyország kiváló szülötte törekedett, aki sokat fáradozott azért, hogy a tudás sokak számára legyen elérhető magyar nyelven, hogy a tananyag rendszerezett, világos, a tanítás pedig emberközpontú legyen.

Tóth Lídia, a könyvtár munkatársának vetítőképes előadásából megtudtuk, hogy Apáczai Csere János egy Brassó környéki településen egyszerű református földművelők gyerekeként látta meg a napvilágot. Először Kolozsváron, majd Gyulafehérváron tanul, s mint tehetséges diákot kiküldik hollandiai egyetemekre. Ott doktori vizsgát tesz filozófiából és teológiából, megnősül. Ötévi távollét után, 1653-ban hazajön, és Gyulaféherváron a poetikai osztályt tanítja.

Hollandiai évei alatt egész életét meghatározó benyomások érték Apáczait: testközelből tanulmányozhatta egy fejlett polgári társadalom, a holland aranykor intézményrendszerét és működési folyamatait, merész székfoglaló beszédében hitet tesz Descartes tanai mellett. Ezenkívül kíméletlen kritikával illette a gyulafehérvári akadémia korszerűtlen oktatási rendjét, és egyúttal felvázolta az akadémiai reformra vonatkozó saját elképzeléseit. A beszéd nagy felzúdulást keltett, Apáczait veszedelmes puritánus és karteziánus eszmék békétlen szószólójaként könyvelték el. Így aztán nem meglepő, hogy három évvel később már Kolozsváron találjuk, itt a latin iskolában többek között filozófiát és teológiát tanít. De új helyén is reformokat, újítást sürget. Nemsokára, harmincnégy évesen tüdőgyulladásban hal meg. Külföldi tanulmányútja során írta meg fő művét, az első magyar tudástárat, a Magyar encyclopaediát. Másik fontos munkája a Magyar Logicacska szintén Hollandiában készült, csak Gyulafehérváron adta ki.

Köszöntő beszédében Sass Erika megbízott igazgató a névadó munkásságának méltatása mellett szólt az általa vezetett intézmény eddigi eredményeiről, arról, hogy a 145 ezres dokumentumállományával és a 86 ezer kötetével Kárpátalja legnagyobb szakkönyvtárává nőtte ki magát. A korszerű fejlesztéseknek köszönhetően egy olyan digitális tudásközponttá, amely élményszerű ismeretek megszerzésének a színtere. A munka tovább folytatódik, készül az egyetem online katalógusa. A mai könyvtárosoknak a korábbinál szélesebb körű felkészültségre van szükségük, hangsúlyozta az igazgató, s élniük kell a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekkel.

Orosz Ildikó, az egyetem elnöke arra emlékeztetett, hogy a mögöttünk hagyott bő évszázad történései nem kedveztek a hosszú távra szóló szellemi és tudományos befektetéseknek, hisz a huszadik század sűrű rendszer- és hatalomváltásai nem csupán meglevő oktatási intézményeket szüntettek meg, hanem olykor az egész értelmiségi réteget is menekülésre kényszerítették. A múlt század kilencvenes éveinek közepén ilyen előzmények után próbálták létrehozni Kárpátalján a magyar főiskolát, s vele együtt annak könyvtárát. A könyvállomány gyarapításában óriási szerepet játszottak a magyarországi partnerszervezetek, különböző intézmények. Mi pedig büszkék lehetünk rá, hogy jelentős mennyiségű, a szovjet érából ránk maradt sajtóanyagot sikerült mostanra digitalizálni. Ez gyűjteményünket egyedivé teszi, mondta az elnök asszony.

A könyvtárak között az egyetemi könyvtárak azok, amelyek leginkább a diófát ültető bölcs parasztemberhez hasonlítanak, aki az unokáinak ültet fát, hangsúlyozta felszólalásában Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Aki egyetemet, és az egyetem mellé könyvtárat alapít, az tudatosan építkezik, mondta. Generációkat nevel fel, és biztosítja számukra a tudás egyetemességét. Akik Kárpátalján ezt a munkát elvégezték, azok mélyen hittek abban, hogy lesznek új nemzedékek, melyeket a leendő felsőfokú intézmény fel tud nevelni, és lesznek, akik ebben a könyvtárban keresnek tudást és útmutatást, méghozzá magyar nyelven, emelte ki a diplomata.

Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a könyvtár korábbi igazgatója az elért eredmények kapcsán kiemelte, hogy náluk az integrált könyvtári rendszer kiépítése igencsak hamar elkezdődött, s ezt követően sikerült az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér hátterét is létrehozni. A könyvtárosok ma is több olyan programon dolgoznak, amelyik mindegyike az elektronikus információs szolgáltatásokhoz való gyors hozzáférést biztosítják.

Ferku Szilveszter, a fililógiai tanszék munkatársa előadásában elhangzott Babits Mihály Ritmus a könyvről c. verse. A találkozó végén a könyvtár jelenlegi munkatársai egy-egy csokor virággal köszöntötték az intézmény korábbi dolgozóit. Az ünnepi torta felszeletelése előtt levetítették azt a kisfilmet, amely a könyvtár és a könyvtárosok eddigi munkájába enged bepillantást.

Kovács Elemér
 

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek