1848. március 15-e a magyar történelem egyik meghatározó napja. Ennek évfordulóján minden esztendőben azokra az eseményekre emlékezünk, amelyek a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a polgári átalakulás iránti vágyból születtek, hangzott el a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott ünnepségen. A forradalom és szabadságharc hősei példát mutattak bátorságból, kitartásból és a közösség iránti felelősségből. Ezek olyan örök emberi értékek, amelyekhez ma is ragaszkodnunk kell, s lehetőség szerint továbbadnunk a következő nemzedékeknek.
A rendezvény kezdetén Vida László, Magyarország beregszászi főkonzulja köszöntötte a jelenlévőket, s felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének levelét, melyet az ünnep kapcsán küldött a világ magyarságának. Ebben a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a nemzeti kormány folytatni kívánja a nemzetépítés határokon átívelő munkáját. Ehhez pedig összefogásra van szükség.
Ferku Szilveszter, az egyetem munkatársának előadásában elhangzott a Nemzeti dal megzenésített változata.
A 178 évvel ezelőtti márciusról, valamint az egész Európán végigsöprő forradalmi hangulatról, s ezen belül a Pesten és Budán zajló, egy új kezdet nyitányát jelző eseményekről Molnár Ferenc, a történelem és társadalomtudományi tanszék tanára osztotta meg gondolatait. A történész arról beszélt, hogy Magyarországon igen sokan változásokat akartak, ám a reformok végrehajtását a különböző társadalmi osztályok képviselői másként képzelték el. Viszont volt egy dolog, ami mindenkit egyesített – ez pedig a szabadság eszméje. Ahogy Kossuth fogalmazott: „A szabadság olyan kimeríthetetlen kincs, amely azáltal, ha véle többen osztoznak, sem nem fogy, se nem gyengül, sőt, nő, sőt erősödik”. Vidékünk lakói örömmel üdvözölték a változásokat, a forradalmi vívmányok megvédése érdekében hamar megszervezték a nemzetőrséget. Nekünk pedig, a ma élőknek az a feladatunk, hogy szívünkben őrizzük a pesti forradalom vívmányait, s ezt a gazdag örökséget átadjuk az utókor számára, hangsúlyozta az előadó.
Ezt követően Illés Brigitta, a Rákóczi Egyetem Felsősokú Szakképzési Intézetének hallgatója, a X. Kárpátaljai Magyar Szónokverseny győztese mondta el beszédét. Melyben arra emlékeztetett: talán nem véletlen, hogy a magyar történelem egyik meghatározó eseményére éppen a természet újjáébredésekor került sor. Valószínűleg az sem véletlen, hogy az akkor utcákra vonuló fiatalok képesek voltak a történelem addigi menetének megváltoztatására. Mert bár sokfelől jöttek, sokféleképpen gondolkodtak, volt egy közös bennük – ez pedig a tenniakarás. Hittek abban, hogy a közösségért cselekedni kell. Egy közösséget ugyanis nem az tart meg, ha mindenki mindenben egyetért, hanem az, ha felelősséget vállalunk érte. Számunkra, mai fiatalok számára ez egy komolyan megszívlelendő tanulság. Ha ezt a példát követjük, akkor méltóak leszünk a márciusi ifjak örökségéhez, fejezte be szónoklatát Illés Brigitta.
A hagyományokhoz híven a megemlékezés az egyetem épületének bejáratánál található Kossuth-emléktábla koszorúzásával folytatódott. Ezt követően az ünnepség résztvevői koszorút helyeztek el a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház falán levő Petőfi-emléktáblánál, végül pedig az Arany Páva étterem előtt álló Petőfi-szobornál. A csöndes főhajtás idején Szverenkó István tárogatóján 48-as dallamok csendültek fel.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
