A magyar kultúra napja Beregszászon - Egy a nemzet

A hagyományoknak megfelelően Beregszászon a magyar kultúra napja ünnepségsorozat a helyi társadalmi és civil szervezetek képviselőinek részvételével a postahivatal falán található Kölcsey-emléktábla megkoszorúzásával vette kezdetét.

Zubánics László történész, az UMDSZ elnöke megnyitó beszédében arról szólt, hogy az országban lassan négy éve dúló háború miatt a többségi nemzet képviselőivel együtt a kárpátaljai magyarságnak is hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie. Valamennyien az oly annyira áhított békére vágyunk, amely reményeink szerint még az idén ránk köszönt.

Kölcsey Ferenc örökségét, anyanyelvünk szépségét és közösségünk erejét ünnepeljük ma. Kívánom, hogy olyan bizakodó módon tudjunk a jövőbe tekinteni, mint Kölcsey, amikor a beregszászi postán feladta a Himnusz kéziratát – hangsúlyozta köszöntőjében Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium filmművészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára. – A Himnusz a nemzeti összetartozásnak egyik fontos sarokköve, a több mint ezeréves magyar államiság jelképe. A magyar kultúra összeköt mindnyájunkat, mert a kultúránk olyan belső érték, amely évszázadokon át segített megmaradni, akkor is, amikor a történelem újra és újra szétszakította közönségeinket. Anyanyelvünk, hagyományaink, nemzeti emlékezetünk és leggyönyörűbb alkotásaink nem csak a közös múltunk leképeződései, ezek egyben választ adnak arra is, hogy mit is jelent magyarnak lenni. Mi, magyarok, nemzetben gondolkodunk, a nemzet megbonthatatlan egységében hiszünk, ami egy tudatos vállalás, hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Igencsak huzatos hely a Kárpát-medence. Az elmúlt évezredek során sok nép megfordult errefelé, ám csak igen keveseknek sikerült gyökeret verniük, mutatott rá Molnár D. István egyetemi tanár, a KMKSZ beregszászi szervezetének elnöke. Nekünk, magyaroknak, ez azért sikerülhetett, mert erősen ragaszkodtunk hagyományainkhoz, az elődök által ránk testált kulturális-szellemi értékekhez. Ezt kell tennünk ma is. Mindenkinek – szülőknek, pedagógusainknak, művészeinknek – a maga helyén. Ma nem egy jelentős történelmi eseményre emlékezünk, hanem a magyar kultúra napszámosait ünnepeljük, mondta.

A koszorúzást követően az ünnepség az Európa – Magyar Ház udvarán folytatódott, ahol leleplezték a legnagyobb magyar regényíró, Jókai Mór emléktábláját. Itt felolvasták Dalmay Árpádnak, az emléktáblát adományozó Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnökének az ünneplőkhöz intézett levelét. Melyben többek között ez áll: „Jókai Mór neve összeforrt nemzetünkkel. Számos regénye, elbeszélése, publicisztikája és közéleti szerepvállalása, részvétele az 1848/49-es szabadságharcban olyan gazdag örökséget hagyott ránk, amely nélkül elképzelhetetlen a magyar szellemi élet. Ő volt az, aki tollával hidat vert múlt és jövő közé, aki hitet és reményt adott a nehéz időkben. Beregszász, mint a kárpátaljai magyarság szellemi-kulturális központja mindig is többet jelentett egyszerű földrajzi helynél. Jelentette a magyar kultúra megmaradását, nyelvünk őrzését, az identitás továbbadását.”

Avatóbeszédében Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó köszönetet mondott valamennyi kárpátaljai nemzettársunknak azért, hogy ezekben a nehéz időkben is kitartanak és ragaszkodnak szülőföldjükhöz, itt szeretnének boldogulni, itt képzelik el gyerekeik jövőjét.

A tanácsteremben egybegyűltek először Shrek Tímea és Marcsák Gergely pódiumműsorát láthatták: a verses-zenés összeállítás a Szégyenpiac című háborúellenes antológiában megjelent művek alapján készült.

Előadásában Szili Katalin a mai nemzedékek felelősségéről szólt, hisz tőlük függ, hogy milyen lesz a jövő magyarsága. Valamennyiünknek hatalmas kihívásokkal kell szembenézni, hisz a globalista szemlélet egyre inkább behatol a mindennapjainkba, megkérdőjelezi hagyományos értékeinket, holott hagyományaink, kultúránk, anyanyelvünk és a nemzet iránti elkötelezettségünk, hűségünk tarthatnak meg bennünket.

Az év elején mindig számvetést készítünk arról, hogy a kárpátaljai nemzettársaink mit tettek a közösség szellemi gyarapodása, megmaradása érdekében, hangzott el, mielőtt a szervezők átnyújtották volna az elismeréseket.

Az Együtt Nívódíjában ezúttal Seres Attila történész részesült. Munkásságát Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő és író méltatta. Az Anyanyelvápolók Szövetsége oklevelét Shrek Tímea pedagógus, író, Orosz Zsolt zápszonyi református lelkész, Somogyi László, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke, Balogh Renáta, az Ungvári Magyar Olvasóklub elnöke, Kopriva Attila munkácsi festőművész, Fülöp Andrea és Albertné Simon Edina konzulok, valamint Dupka Nándor doktorjelölt vehette át. A KMMI oklevelében részesült Birta Zoltán, a Pulzus Rádió főszerkesztője, Kovács László kiállításszervező, Margitics Ildikó, a Nagyszőlősi Szelíd Lovas Népfőiskola vezetője, Vass Magdolna színművész, a Ficseri Gyermekstúdió vezetője, Gál Adél néprajzkutató, programszervező és Jakab Lajos badalói családorvos. A Drugeth Fülöp-díjat (UMDSZ) ezúttal Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke kapta. Havasi János Kulturális és Közéleti Alapítvány díjban Dunda György újságíró, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója részesült.

A Templom és iskola elnevezésű konferencia vitaindító előadása során Zubánics László arra emlékeztetett, hogy számos, a magyarok által is sűrűn lakott kistérségben az önkormányzatok a jövőben nem tervezik az állami fenntartású magyar nyelvű középiskolák működtetését. Márpedig ez igencsak borús jövőképet vetít előre, hisz középiskolai végzettség hiányában fiataljainknak nincs lehetőségük arra, hogy felsőfokú tanintézményekben tanuljanak tovább.

Zán Fábián Sándor református püspök az egyház karitatív szerepvállalásáról szólt, arról, hogy ez mennyire fontos a mostani nehéz időkben. Gyülekezeteinknek arra kell törekedniük, hogy a közömbösek, a csak szemlélők helyett az irgalmasok, a cselekvő szeretet gyakorlók száma növekedjen.

Babják Edit, a Beregszászi kistérség oktatási osztályának vezetője azzal kapcsolatban fejtette ki gondolatait, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a kárpátaljai magyar tannyelvű iskoláknak a jövőben. Szólt arról, hogy miként lehetséges az államnyelv alapos elsajátítása ezekben az intézményekben, s hogy milyen pluszt ad gyermekeinknek, ha oktatásuk anyanyelven történik.

Zékány Krisztina, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszék vezetője az általa irányított intézmény perspektíváiról szólt, arról, hogy a magyar szakon immáron nem csupán tanárokat képeznek, hanem tolmácsokat is.

Dupka György, a MÉKK elnöke, a Kárpáti krónika szerkesztője által vázolt körképből megtudhattuk, hogy a háború árnyékában milyen szellemi kulturális élet zajlik vidékünkön. Szólt a könyv-, az újságkiadás helyzetéről, a könyvtárak, klubok és művelődési szervezetek működéséről.

Az alkalom végén az egybegyűltek megtekinthették Brinkács István képzőművész kiállítását.

Eszenyi Gábor
 

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek

---