BJMSZ: Turányi Tatjána előadása szülőknek, pedagógusoknak - Hogyan élünk, mitől félünk a kibertérben. Fotó: Kárpátinfó/ Kovács Erzsébet
BJMSZ: Turányi Tatjána előadása szülőknek, pedagógusoknak - Hogyan élünk, mitől félünk a kibertérben. Fotó: Kárpátinfó/ Kovács Erzsébet

A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat szervezésében április 25-én Turányi Tatjána, a QUADRON Kibervédelmi Zrt. IT biztonsági tanácsadója, a Nemzetközi Gyermekvédelmi Szolgálat Safer Internet Center önkéntes oktatója tartott prevenciós előadást Biztonság és balítélet, avagy mitől félünk a kibertérben címmel. A kárpátaljai származású előadó többek között az internethasználatról, a -függőség kialakulásáról, a kiberzaklatásról, az online bántalmazásról szólt, és elsősorban arra igyekezett felhívni a szülők, pedagógusok figyelmét, hogyan reagáljanak az online térben jelentkező kihívásokra, hogyan tudják megvédeni gyermekeiket.

BJMSZ: Turányi Tatjána előadása szülőknek, pedagógusoknak - Hogyan élünk, mitől félünk a kibertérben. Fotó: Kárpátinfó/ Kovács Erzsébet
BJMSZ: Turányi Tatjána előadása szülőknek, pedagógusoknak - Hogyan élünk, mitől félünk a kibertérben. Fotó: Kárpátinfó/ Kovács Erzsébet

Az internet térhódítása megváltoztatta az emberiség életét. A sok hasznos információ mellett azonban igen sok veszélyt is magában rejt. Ezekre fel kell készíteni gyermekeinket. Mint ahogy az utcai forgatagba sem engedjük ki csemetéinket anélkül, hogy elmagyaráznánk a szabályokat, úgy a világhálóra se engedjük fel őket ennek hiányában, hangzott az első hasznos tanács.

Azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb a szakadék a gyerekek és szülők, a fiatalok és felnőttek között. Míg a gyerekek számára az online tér egy teljesen natív világ, ők ebbe születtek bele, ebben tanulnak, ez a természetes közegük, mi, felnőttek viszont digitális bevándorlók vagyunk, nem feltétlenül vagyunk tisztában az online világ szabályaival. Ezért nem feltétlenül érzékeljük azokat a veszélyeket, amiknek a gyerekek – és a felnőttek is – ki vannak téve, hangsúlyozta az előadó. A gyerekek általában tisztában vannak az alapvető szabályokkal, azzal, hogy mire való egy jelszó, hogy a jelszót meg kell védeni, hogy az adataikat ne adják ki idegeneknek – bár e téren is lenne még mit tenni. Ám egyre nagyobb problémát jelent az, hogy nem tudják, mit kezdjenek az érzelmeikkel, hogyan kommunikáljanak, hogyan legyenek empatikusak egymással, és a közösségek kezdenek szétesni. A szülők pedig nem értik, hogy a gyerekek miért nem tudják letenni a telefont, miért olyan fontos számukra az online kommunikáció. De gondoljunk csak bele, a Covid idején gyakorlatilag bele lettek kényszerítve ebbe a közegbe, máshol nem is tudtak érintkezni, és ez számukra egy természetes dolog, míg a szülők csak tanulták ezt az egészet. Az előadás során Turányi Tatjána arra igyekezett felhívni a szülők figyelmét, hogy egyrészt hogyan értsék meg a gyermeküket, azt, hogy nekik miért fontos annyira ez az online tér, másrészt igyekezett rámutatni, hogy mik azok a veszélyek, amikre figyelniük kell, s hogyan tudnak védekezni azok ellen.

BJMSZ: Turányi Tatjána előadása szülőknek, pedagógusoknak - Hogyan élünk, mitől félünk a kibertérben. Fotó: Kárpátinfó/ Kovács Erzsébet
BJMSZ: Turányi Tatjána előadása szülőknek, pedagógusoknak - Hogyan élünk, mitől félünk a kibertérben. Fotó: Kárpátinfó/ Kovács Erzsébet

Egyre több kutatás mutatja azt, hogy a 2010 környékén született gyerekeknél rohamosan nőnek a mentális betegségeknek az esetei, szoronganak, depressziósak, nem tudnak mit kezdeni az érzelmeikkel. Ha ilyen nagy a veszély, mit tegyünk? Tiltsunk? Vegyük el tőlük a telefont? – teszik fel sokan a kérdést. Vagy van arany középút?

A szakember óva int a drasztikus lépésektől, és a szülői példamutatás, illetve, az összefogás fontosságára hívja fel a figyelmet. Azt kérte a szülőktől, hogy ne önmagukban gondolkozzanak ezen, ne csak a család, de a közösség szintjén is foglalkozzanak a kérdéssel. Mert ha egy-egy gyereknek elkezdik korlátozni a telefon- vagy internethasználatát, vagy ha tiltják a technológia használatától, az nem vezet jóra. De ha a közösségben együtt odafigyelnek erre, és olyan szabályokat, keretrendszert alakítanak ki, ami a gyerekeknek is komfortos, amivel ők is egyet tudnak érteni s egymást támogatják ebben, akkor ki tudnak alakulni olyan internetezési és telefonhasználati szokások, amik esetleg segítik majd a gyerekeket abban, hogy egyrészt ne legyenek képernyőfüggők, másrészről hogy ne jelöljenek vissza idegeneket, ne idegenekkel akarják megbeszélni a bajaikat, hanem inkább közösségen belül.

BJMSZ: Turányi Tatjána előadása szülőknek, pedagógusoknak - Hogyan élünk, mitől félünk a kibertérben. Fotó: Kárpátinfó/ Kovács Erzsébet
BJMSZ: Turányi Tatjána előadása szülőknek, pedagógusoknak - Hogyan élünk, mitől félünk a kibertérben. Fotó: Kárpátinfó/ Kovács Erzsébet

Arról is szólt, hogy egyre több helyen kezd népszerű kezdeményezéssé válni, hogy tízéves kor előtt semmiképp ne kapjanak telefont a gyerekek, 14-16 éves koruk előtt pedig a social média felületeken ne regisztráljanak, vagyis ne legyen közösségi médiafelületük. Ez egy nagyon drasztikus megoldásnak tűnik, viszont ha ezt nem tudatosítjuk, s ezért nem kezdünk tenni valamit, akkor ennek beláthatatlan következményei lesznek, figyelmeztetett az előadó. Tiltani semmiképp nem jó, mert akkor a gyerek kimarad olyan dolgokból, ami szükséges ahhoz, hogy sikeres felnőtt legyen, karriert tudjon vállalni. Viszont, ha nem szorítjuk keretek közé, akkor akár függőség alakulhat ki, olyan önbecsülési problémái lehetnek, vagy olyan bántalmazásnak az áldozata lehet, ami a későbbiekben akadályozni fogja őt abban, hogy egészségen éntudatot alakítson ki. Hogy eredményt érjünk el ezen a téren, mindenképpen összefogásra, helyes kommunikációra van szükség, véli a szakember.

Nagyon sokszor azzal találkozunk, amikor intézményi szinten, mondjuk egy iskola elhatározza, hogy valamilyen új szabályt vezet be, sokszor a szülőknél akad el a dolog, mert a szülők nem engednek belőle. És nem is feltétlenül azért, mert nem látják ennek a fontosságát, hanem azért, mert nem mernek a gyereknek szólni, félnek, ha a telefont is elveszik, akkor olyan ellentét alakul ki a gyerek és a szülő között, amit nem tudnak áthidalni. Erről a kérdésről kommunikálni kell. Ez nem egyszeri eset, ezt nem elég egyszer megbeszélni, egyszer eldönteni. Ezért kell ez az érzékenyítés egyrészt a szülők felé, és egy folyamatos együttműködés szükséges. Úgy, ahogy nem lehet 90 perces előadás alatt megváltani a világot, nem egy előadás alatt fog mindenki megvilágosodni ennek a szükségességéről” – véli Turányi Tatjána. – „De az sem jó, ha napi szinten ijesztgetjük az embereket, mert az meg félelmi állapotot fog előidézni. Viszont gyakran – havonta, hetente – ki kell erre térni, és minden nap egy picit tenni ezért. Itt a kis lépéseknek a művészetét kell megtanulni, és közösen kell fellépni. Lehet, hogy az osztályközösségben 15 szülőből tíznek az elején ez abszolút nem fog átmenni a szűrőjén, és nem akar ebben részt venni. De ha azt fogja látni – akár kísérlet szinten is ki lehet próbálni –, hogy az a csoport, ahol sikerült kissé keretek közé szorítani a digitális eszközök használatát, és azt fogja látni, hogy a gyereke nyugodtabb, kevesebb az ellentét, akkor lehet, hogy ő is elindul ez irányba.”

A délelőtt folyamán a szakember a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában a fiataloknak tartott előadást a témában.

Kovács Erzsébet


 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Odesszára csaptak le az oroszok éjszaka, idős házaspárt öltek meg csapások. Fоtó: Одеська МВА

A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.

Ukrajna újabb dróncsapást mért egy oroszországi olajipari létesítményre. Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nem hivatalos ciprusi csúcstalálkozójára érkezik Agia Napában 2026. április 23-án. MTI/EPA/George Hrisztoforu

Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.

Harry sussexi herceg, III. Károly brit király másodszülött fia (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.

Gyász Kárpátalján: elesett a tereszvai családapa

Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

Polgári létesítmény tüzét oltják Kijevben egy orosz rakéta- és dróntámadás után, 2026. április 16-án. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.

Ketten meghaltak a Dnyiprót ért orosz dróntámadásban.Fotó: Oleksandr Hanzha/Telegram

A sebesültek között két gyermek is van.