36 éve, 1989 óta méltatjuk a magyar kultúra napját minden esztendő január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon, Szatmárcsekén tisztázta le életének legismertebb és legjelentősebb művét, a későbbiek során nemzetünk himnuszává vált ,,Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból” című költeményét. Az eseményről Kárpátalján az idén a legelsők között Badalóban emlékeztek meg vasárnap, ahol gyülekezeti közösségben imádsággal, történelmi visszatekintéssel, verssel és énekszóval is ünnepelték nemzeti imánk születésének évfordulóját.
Sápi Zsolt lelkipásztor Lukács evangéliuma 6. részének 37-38. verséből vett idézettel – ,,Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik. Adjatok és adatik nektek”… – hirdette Isten igéjét.
Az igehirdetést követően Jakab Lajos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntette az egybegyűlteket, és arról beszélt, hogy mit is jelent számunkra a magyar kultúra. Mint mondta, a kultúra nemcsak a himnusz megszületését jelenti számunkra, hanem az anyanyelv, költészet, zene, tánc, filmművészet, építészet, sport és minden olyan műfajnak a megjelenítését, amelyek sokszínűsége gazdagítanak egy nemzetet.
,,Badalóban, a legrégebbi kárpátaljai Petőfi emlékhely helyszínén, sokáig csak a legismertebb magyar költő születésnapjára, és annak kapcsán, március 15-re emlékeztünk. Pedig két évszázaddal ezelőtt, 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc tőlünk légvonalban alig egy kilométerre, a Tisza bal partján, Szatmárcsekén alkotta meg a Himnuszt, amelynek kéziratát nem sokkal később Beregszászon adta postára kortársainak. Mindez azt jelenti, hogy a Szatmárcsekétől Beregszászig tartó útvonal első lépéseit az akkori Hidason, a Tiszán keresztül tehette meg, és – bár erről nem születtek feljegyzések – minden bizonnyal többször is járt Badalóban.
Ennek emlékére, 2023-ban, a Himnusz születésének 200. évfordulóján, avattuk fel templomunk külső falán Kölcsey Ferenc bronzdomborműves emléktábláját, ami a Petőfi-tábla mellett kapott helyet” – idézte fel az érdekvédelmi szervezet helyi első embere a Kölcsey-emléktábla történetét.
A Himnusz bölcsőjének számító Szatmárcseke és Badaló közelségére mutatott rá történelmi visszatekintésében dr. Trieb Gergely is, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, aki az esemény kapcsán a nemzeti összetartozás fontosságát emelte ki. ,,A két települést ugyan elválasztja egy természetes és mesterséges akadály, egy folyó és egy országhatár, de mégis összekapcsolja a nemzetben való összetartozás, a közös múlt és kultúra szeretete, annak ápolása, és megőrzése” – mondta beszédében. Mint hangsúlyozta, Magyarország kormánya továbbra is a határon túli magyar közösségek mögött áll, köszönetét és háláját fejezi ki mindenkinek, aki a saját helyén hittel és elszántsággal végzi feladatait, építve ezzel az itt maradt magyarság jövőjét, táplálva a szülőföldön való megmaradás reményét.
Botos Olivér, a Gvadányi József nevét viselő Badalói Gimnázium tanulója Kölcsey Ferenc Ültem én című versét szavalta el, Szabó Kamilla, a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola növendéke Bartók Béla Magyar népdal című művét adta elő.
,,A magyar kultúrának kivételesen gazdag kincsestára és megtartó ereje van, és annak az a hitvilág is a része, amelyet anyanyelvünkön az Isten dicsőségére meg tudunk élni” – fogalmazott Hnatik-Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv- és irodalom tanára, aki arra is emlékeztetett az ünnep kapcsán, hogy magyar kultúrára gondolhatunk akkor is, amikor egy gyufát meggyújtunk, vagy amikor egy golyóstollal írunk… Badaló, az itt lévő Petőfi-, vagy Kölcsey-emléktábla, az itteni templom vagy a Mártírok Emlékpark ugyanúgy a magyar kultúra része, mint ahogy Kölcseynek a síremléke a csónakos fejfájú szatmárcsekei temetőben, a Himnuszunk, vagy éppen a budapesti Hősök tere – fogalmazott a 2024-ben a külhoni kategóriában az Év tanára díjat kiérdemlő tanárnő, aki azt is megemlítette, hogy számára Badaló mindig is kedves emlék marad, hiszen közel négy évtizede, 1987-ben éppen a Tisza-parti településen kezdte pedagógusi pályafutását napközis nevelőként.
Köszöntötte a gyülekezeti közösséget Matl Péter szobrászművész, a badalói Kölcsey Ferenc-bronzdombormű megalkotója, aki annak a reményének adott hangot, hogy a mai, gyűlölettel, ellenségeskedésekkel, háborúval túlfűtött világunkban a kultúránk képviseli azt az értéket, ami a szeretetet, alázatot, a békés egymás mellett élést, az igazi kulturális értékeket megteremtő világot jelentik számunkra.
Az áldásokban gazdag esemény befejezéseként – amelyet megtisztelt még jelenlétével Sin József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ BJSZ elnöke és Csurej György, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője – a BorzsaVári népi zenekar (Kovács Sándor és Kovács Erika) az alkalomhoz illő dalokkal színesítette a programot, amelynek zárásaként a gyülekezet elénekelte a Himnuszt, majd megkoszorúzták Kölcsey Ferenc emléktábláját.
A badalóiakkal egy időben, a Tisza bal partján elterülő testvértelepülésükön, Szatmárcsekén is méltatták a magyar kultúra napját, ahol a helyi református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak. Igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye püspöke.
Az ilyenkor átadásra kerülő Kölcsey-emlékplakettet az idén Rátóti Zoltán, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész vehette át S. Varga Páltól, a Kölcsey Társaság elnökétől. Az alkalmon a Himnusz teljes szövegét az idén is Csíkos Sándor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, a Nemzet Színésze, érdemes és kiváló művész szavalta el a szatmárcsekei szószékről.
Az istentiszteletet követően a megemlékezők a jellegzetes csónakos fejfáiról ismert szatmárcskei temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.
(tamási)
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
