A KRISZ dicsőítő délutánja Beregardóban - Élő kapcsolatban Istennel

Kárpátinfo hetilap

2024. 10. 14. – 13:55 / Közélet

Játékos feladatokkal kezdődött vasárnap a KRISZ ifjúsági találkozója Beregardóban. A különböző településekről érkezett és szándékosan megkevert csapatoknak többek között a KRISZ öt pontban megfogalmazott vezérgondolatát megjelenítő szavakat – közösség, Krisztus, hitvallás, misszió, szolgálat – kellett eltalálniuk.

Áldjad, lelkem, az Urat, aki nem vétkeink szerint bánik velünk. „Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!...Az ÚR szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével” – emlékeztetett a 103. zsoltárban megfogalmazott gondolatokra Balázs Antal, a KRISZ elnöke, a helyi gyülekezet lelkésze. Aki igei köszöntőjében a következőképpen fogalmazta meg az ilyen ifjúsági alkalmak célját: emlékeztetni mindenkor, hogy mennyi jót tett velünk az Úr. Mert amikor viszonylag jól megy a sorunk, mindezt hajlandók vagyunk elfelejteni. A nagy kérdés sokak számára viszont továbbra is az, hogy az isteni jótétemény miben mérhető. Abban például, hogy elkerültek engemet és szeretteimet a különböző betegségek? Hogy tanulmányaimban, munkahelyemen megfelelően haladok előre? De mi van akkor, ha ezek nem úgy sikerülnek, ahogy elterveztem? Akkor a Mindenható már nem szeret, elfeledkezett rólam? Szó sincs erről! Nekünk mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy a Teremtő felőlünk nem a földi létben, hanem az örök életben gondolkodik. Ezt kell átértékelnünk és folyamatosan ehhez kell igazítani cselekedeteinket.

Következett a nemrég alakult dicsőítő csapat zenés énekszolgálata, melybe bekapcsolódtak a jelenlevő fiatalok is. Elhangzott a KRISZ himnusza, s énekeltek többek között arról, hogy Jézus győzött a halál felett, hogy irántunk való hűsége, szeretete soha meg nem inog.

Bizonyságtételében Pivnyeva Nikolett a szeretetről, a közvetlen környezetünk által diktált, olykor nagyon gyors tempóról, illetve az igazság felvállalásáról szólt. Valamint arról, hogy ilyenkor joggal érzed azt: a világ elszippant és nincs időd saját magaddal foglalkozni. Holott mégiscsak fontos annak meghatározása, hogy ki vagyok én, mi az, ami feltölt és boldoggá tesz, és mi az, ami taszít és rombolja a lelkemet. Fontos továbbá tudatosítani, hogy kik között érzem jól magam, és mely társaságokat kívánom most és a jövőben is elkerülni.

Szabad vagy-e arra, hogy az ég felé nézz? – tette fel a kérdést az igehirdetés elején ifj. Pocsai Sándor, a csongori gyülekezet lelkésze. Aki a Mindenhatóval kialakított kapcsolat fontosságát és folyamatosságát a bibliai Sámson történetén keresztül világította meg. Sámsonnak a kezdetekben igencsak jól alakult a sorsa: Izráel egyik bírájaként az ország legmagasabb tisztségét töltötte be, ellensége felett nagyszerű győzelmeket aratott, és ami a legfontosabb, kapcsolatban állt a Mindenhatóval. Ám a nőkkel való viszonya során ez a kapcsolat fokozatosan háttérbe szorul, s amikor legutolsó szerelme, az őt folyamatosan átverő és megalázó Delila a színre lép, Sámson már csak az érzelmeire és nem a Teremtőjére figyel. Tetteivel látható módon a vesztébe rohan.

Folyamatosan változó érzelmeink, akárcsak megrögzött szokásaink, gátolják az Istenre való odafigyelést, figyelmeztetett az igehirdető. Fontos, hogy érzelmeink és szokásaink ne gátoljanak abban, hogy tudjunk különbséget tenni a jó és a rossz között, s legyen erőnk a jót választani. Ismerjük fel, hogy Istentől vezetett ember vagyok-e, vagy csupán érzelmeim irányítanak. Lássuk meg, hogy ki tartja kezében az életemet! Mert ne legyen kétségünk afelől, hogy a sátán ismeri leggyengébb pontjainkat, s alkalomadtán azt támadja meg. Vessük tekintetünket állandóan az égre!

Az evangelizációt követően a találkozó dicsőítéssel folytatódott, majd szeretetvendégséggel ért véget.

Kovács Elemér